Az egyik megközelítés a „baloldali ellenzék”, mely megfogalmazást a centrálisan elhelyezkedő liberálisok egy része nem szereti hallani, hiszen az ő felfogásukban a liberális szavazók a politikai paletta közepén helyezkednek el. A másik kifejezés a „demokratikus ellenzék”, melyet a jobboldal szokott kritizálni, mondván: ők éppen annyira demokratikusak (sőt demokratikusabbak) mint a velük szembenállók. Mégis ez a kifejezés a pontosabb, hiszen elnevezésében is nyíltan kiáll egyik legfontosabb ellenzéki követelmény a demokrácia mellett, melynek fontosságát és a jelenlegi hatalom képében fenyegető sérülékenységét rendszeresen ki is emelik az ide tartozó pártok és szervezetek. Emellett a demokratikusság az a kifejezés, melyet minden ide tartozó csoportosulás a leginkább hiányol a mai Magyarországon. Elmondható, hogy ez a fogalom – és jelentéstartalma – a legjelentősebb közös nevező az ellenzéki erők közt. (Ide nem értve a Jobbikot.)

A demokratikus ellenzék ma számtalan problémával küzd. Egyik fő gondja az, hogy közvélemény kutatásokkal becsült együttes támogatottsága kevesebb, egyéb becslésekkel jósolt bázisa pedig csak alig-alig nagyobb, mint a Fidesz-Jobbik esetleges összefogásáé. Számokkal kifejezve, a júniusi felméréseket alapul véve, a Fidesz-Jobbik támogatottsága jelenleg 29,8% (2,4 millió szavazó), a demokratikus ellenzék három pártjáé (MSZP, LMP, DK) pedig 22,6% (1,8 millió szavazó). Ha a bizonytalanok táborából kivonjuk a Szolidaritás 5% -ra becsült, 400 ezer fős bázisát és a Bajnai féle formáció másik 5% -át (feltételezve, hogy nincsenek átfedések a pártok közt) és ezen adatokat a demokratikus ellenzékhez adjuk, akkor is csak 32,6% -ot (2,6 millió főt) kapunk, ami csak alig egy hajszálnyival – alig 200 ezer vokssal – előzi meg Orbánékat. Ám itt kell kiemelnünk, hogy a jobboldal rejtett tartaléka a határon túli voksokkal, jelentősen befolyásolhatja a mai becsléseket, kiküszöbölve a 200 ezres különbséget. (Persze mindehhez hozzátéve: ez az egész csak akkor igaz, ha egyáltalán adhatunk a közvélemény kutatási adatokra. Amiben azért hiszünk, legalábbis az alapvető nagyságrendeket tekintve.) 

A teljes írást a történelemklub.com-on olvashatják.