Januárban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Miből élünk? - A háztartások pénzügyei című, a háztartások pénzügyi helyzetét, vagyoni és jövedelmi viszonyait vizsgáló 2014-es kutatásának eredményeit bemutató kiadvány.

"Évről évre több embernek van munkája és egyre kevesebben élnek szegénységben Magyarországon" - – írta Rétvári az EMMI parlamenti államtitkára egy ellenzéki politikus kérdésére. Az MTI pedig természetesen le is hozta ezt az örömhírt. Közben pedig ha valaki elolvassa a Magyar Nemzet cikkét, akkor azt látja, hogy a helyzet mégse annyira jó, mint ahogy azt a kormány kommunikálja.

Leginkább az egészségügy mostani helyzete miatt aggódnak a magyarok - már hónapok óta ezt igazolják az Ipsos 25 ország bevonásával készült felmérései.

Minden középosztálybeli tudna helikopterezni – közölte nemrég Bencsik „Társadalomtudós” András, mintha bizony azzal, hogy Rogán helikopterezését fejben a pórnép sajátjának álmodja, megoldotta volna mindannyiunk problémáit.

A gazdasági növekedés gátjává vált a szegénység terjedése, mélyülése. A rendszeres segélyek tervezett megszüntetése tovább növeli az egyenlőtlenségeket. Pedig már most is ott tartunk, hogy a lecsúszottak tábora a teljes lakosság 37 százalékát teszi ki, míg az európai átlag 22 százalék.

A KSH csak novemberben hozza nyilvánosságra szegénységről szóló statisztikáit az akár a választásokat befolyásoló megrendítő következtetései anyagi helyzetének siralmas volta miatt. Nem ez az első alkalom, hogy a statisztikai hivatal sumákol a szegénységi mutatószámokkal: már harmadik éve nem hozza nyilvánosságra mennyien élnek a létminimum alatt.

Én már csak a saját statisztikámnak hiszek. Jobban tudom, hogyan élnek körülöttem a nyuggerek, mint a miniszterelnök.

Tovább nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség mértéke Magyarországon tavaly, de így is az EU-28 átlaga alatt van az ezt bemutató Gini-koefficiens itteni értéke. A hazai középosztály a legkisebb jövedelmű osztrákokkal, németekkel és angolokkal van pariban.

Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint ma Magyarországon 4,8 millióan élnek a létminimum alatt. Korózs Lajos erről hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón beszélt.

Az MSZP követeli, hogy a kormány ne vegye el a gyerekektől, nyugdíjasoktól és a beteg, elesett emberektől azt a 600 milliárd forintot, amelynek behajtását a konvergencia programban vállalták.

Az egyre mélyülő szegénység beágyazásának tartja Ferge Zsuzsa szociológus, hogy az új kormányban két államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal. Eközben megjelent a KSH létminimumról szóló jelentése. Legkevesebb 87 510 forintra van szüksége egy felnőttnek ahhoz, hogy fedezze az életszükségleteit.

Egy egyedülálló felnőttnek tavaly 87 510 forintra volt szüksége ahhoz, hogy megéljen, míg egy kétgyerekes családnak 253 779 forintra - derül ki a KSH pénteken kiadott, az MTI által azonban nem közölt Létminimum, 2013 című kiadványából. Az idén sem derült ki, hogy hányan élnek a létminimum alatt.

Magyarországon az Eurostat adatai szerint a gazdagoknak jelentősen nőtt a jövedelme, az ország 90%-ának helyzete viszont romlott az elmúlt négy évben. Ha a harmadik Orbán-kormány ott folytatja, ahol a második abbahagyta, négy év múlva közel 100% lesz a lecsúszók aránya, és már csak Orbán Viktor és baráti köre érezheti majd magát nyertesnek.

Már most is négymillióan élnek szegénységben Magyarországon, de az Európai Bizottság jelentése szerint ha nem lesz változás, ugrásszerűen nőhet a nélkülözök száma. Az már kiderült, hogy a kormányváltók a többi között nettó 100 ezer forintra emelnék a minimálbért és felszámolnák a gyerekéhezést, a Fidesz terve egyelőre nem ismert.

Az MSZP Roma Tagozata arra kéri a Fidesz-KDNP-t, hogy legalább kormányzása végén gondoljon arra az egymillió nyomorgóra és négymillió szegényre is, akit kilátástalanságba és elkeseredésbe süllyesztettek 4 éves kormányzásuk alatt.

Magyarország fővárosában az elmúlt napokban több ezren órákig álltak sorba azért, hogy a krisnások által működtetett Ételt az Életért Alapítványtól egy tál meleg ételt kapjanak karácsonyra.

A Fidesz-KDNP kormányzása miatt évről-évre egyre több ember egyre nehezebben éli meg a karácsonyt.

Tavaly az EU 28 lakosságának mintegy negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. Ez 124,5 millió főnek felel meg, közülük 3,2 millióan Magyarországon élnek. Az EU-ban és hazánkban is romlott a helyzet.

Tegnap az egyik nagy pesti aluljáróban a falnak támaszkodva álltak a hajléktalanok. Nem feküdtek, mint korábban, a rendőr így nem foghatja rájuk, hogy életvitelszerűen töltik ott az idejüket.

Már hogy tisztázzuk a szavak mögötti valódi jelentést: az "állampolgárok" nem az állam afféle alattvalói, egy gépköztársasági királyság tányérnyalói és udvaroncai; nem az állam "ad kenyeret" a kezükbe – éppen hogy ők adják oda az államnak munkaerejüket, jövedelmük egy nagy (és egyre nagyobb) részét, tulajdonképpen – most mit szépítgessük – az életük vissza nem téríthető adagjait;