Nemhogy bővülne a foglalkoztatottság - mint azt Orbán Viktor hétfőn a parlamentben elmondta -, de úgy tűnik, a versenyszféra cégei egyre bizonytalanabbak, amiből ősz végére, tél elejére komoly elbocsátási hullám is lehet.

Megbukott a 2013. évi költségvetés, és vele a Fidesz utolsó, még élő gazdaságpolitikai célkitűzése, az államháztartási hiány csökkentése. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erről nyújtott be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

Az adósság elleni harc kudarcának beismerése, hogy nem csupán az NGM adósságmérője tűnik el, de rövidesen a kőbe vésett adósságszabály is. A Fidesz-kormány reményeinél rosszabb büdzséhelyzetet jelzi, hogy a legújabb nyilatkozatok szerint a választási költekezés nagyobb része a jövő évre tolódik át.

Saját Alaptörvényébe törli a lábát a kormány - legalábbis az államadósságról szóló adatok és a kétharmad törvénymódosító szándéka erre utal. A gránitba vésett szöveg szerint nem vehető fel úgy kölcsön, hogy az adósság szintje magasabb legyen, mint az előző években volt. Hát ez nem sikerült.

Támasszuk a falnak egy percre Selmeczi Gabriellát, az elemet is vegyük ki belőle – úgy –, és most beszélhetünk egy kicsit értelmesen a devizahitelekről. De a legjobb, ha tiszta forráshoz nyúlva, a számok beszélnek helyettünk. Adatainkat kizárólag a Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozott statisztikáiból merítjük.

Három helyet visszaesett Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában. Még a régiót is lehúzzuk, pedig az sem teljesít fényesen.

Talán még a trafikmutyinál is komolyabb ügy lenne a takarékszövetkezetek államosítása, ha a téma mellett teljesen félrenéző ellenzék hozzá tudna szólni a témához. De egyelőre nagyon úgy fest, hogy a feledés homályába vész az "titkos" állami bankrendszer kiépítése. Pedig több mint 100 takarékszövetkezetről van szó, sok-sok milliárd forint tőkével, és több százezer ügyféllel.

Jelen állás szerint az idén szeptemberig az átlagnál többet kereső, hosszabb ideje a pályán lévő, többirányú képzettséggel, szakvizsgával rendelkező pedagógusok, oktatási intézményvezetők egy jelentős részének a fizetése csökkenni, stagnálni, vagy alig érzékelhetően növekedni fog.

Súlyos áremelések jöhetnek az új útdíjrendszer bevezetése miatt. Mivel a fuvarozók teljes egészében áthárítják az útdíj miatt megemelkedett költségeiket a megrendelőkre, így a kereskedők is árat fognak emelni. Ez jelentős őszi áremelkedéséhez vezet.

A lakosság szerint a korrupció enyhén növekedett 2010-hez képest – állapította meg GKI Gazdaságkutató Zrt. júniusi felmérésében, amelyről pénteken tájékoztatta az MTI-t.

Valóságos kisgömböcként hízik az állami vezetés. Hiába mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben a kormányalakításkor, hogy véget vet a rangkórságnak és a kormányzati dáridónak, valamint ígért karcsúbb és hatékonyabb kormányzást, jóval több állami vezetője van az országnak, mint az előző ciklusokban.

Hirdetésekre közel 157 milliót, a miniszterelnök levelére pedig 755 milliót költött a kabinet az államkasszából a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatos kormányzati sikerpropagandára. Orbán Viktor eddigi 12 levelének költsége összesen 3,2 milliárd forint.

A devizahitelek lakossági felhasználásának lehetőségét az első Orbán-kormány vezette be 2001-ben, a devizahitelek elterjedéséért pedig elsősorban a "fideszes" Járai Zsigmond akkori jegybankelnököt terheli a felelősség a szocialisták szerint.

Fogy a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka - érkeznek a hírek három hónapja megszakítás nélkül. Az IMF felé történő hiteltörlesztés pedig még benne sincs a statisztikákban. Miből törleszt a kormány ideő előtt? Megéri a sietség vagy kockáztat a Fidesz?

Az Orbán-kormány ősszel még a hűtőszekrények elromlásától és cseréjétől várta a növekedést, a fogyasztás beindulását. Az Orbán-kormányt akkor még „csak” az MSZP és a szakemberek cáfolták, ma már a tények is.

Miközben a kormánypropaganda a deviza jelzáloghitelek teljes kivezetéséről és százezrek megmentéséről szól, egyelőre nem világos, konkrétan hogyan akarják ezt megtenni. Pedig heteken belül állítólag döntés születik, ahhoz képest még sehol sem tartanak a bankokkal való egyeztetések, az illetékesek össze-vissza beszélnek. A tét nem csekély, a megoldás költsége 100-tól 1000 milliárdig terjedhet.

Negyvenszer emelt adót a Fidesz. Az a párt, amely "azonnali és radikális" adócsökkentést követelt éveken keresztül. Ma jóval nagyobb az adóterhelés, mint a szocialista kormányok idején volt. Elsősorban a kisemberek adói növekedtek, a gazdagokat a kormány még jutalmazza is - az MSZP elnökének írása a héten.

A magyar gazdasági újságírás klasszikus műfaja a január elseje. A szakma nagyjai nemcsak a karácsony és új év közötti, a nyári szezonhoz képest is hírhiányos időszakot voltak képesek kitölteni a változásokat felsoroló szakanyagokkal, de a makrogazdasági elemzésekkel és a tovagyűrűző hatások kifejtésével (lásd: az útdíj miatt emelkedik a liszt ára) egészen elhúzták a sztorikat január végéig.

Bár a legújabb adók csak a héten lépnek majd életbe, Orbán Viktor máris tovább ment, és – vélhetően a jobban teljesítünk! szlogen alátámasztására – még újabb adófajta bevezetése mellett tört lándzsát. Ebben alighanem a tökéletességre való törekvés vezette, mert mint mondta, ezzel a miénk lesz Európa legeslegjobb adórendszere, mindannyiunk nagy örömére.

A Fidesz-kormányzat államosítási törekvéseinek nincs határa. Ez a felismerés már megszületett a magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonának einstandolásakor, amikor - a nyugdíjak megmentésére hivatkozva - nyilvánvalóvá vált, hogy hárommillió munkavállaló megtakarítására tette rá a kezét a magatartásával a szocialista központosítást felidéző "a kétharmad".