A Nemzeti Együttműködés Rendszere („NER”) egy, az elmúlt száz évben minden magyar rezsimet elsüllyesztő dilemmával küzd. Természetes legitimáció híján már rövidtávon is az általános jólétet kell növelnie, miközben hatalmi megfontolások miatt folyamatosan a saját támogatói helyzetbe hozásán dolgozik.

Blogunk rendszeres olvasói számára ismerős lehet ez a cikksorozatunk, amelyben a kormányzat államosításait kísérjük figyelemmel. Ebben próbáljuk összegezni mindazt, amit a kormány „védőszárnyai alá vett” az elmúlt négy évben. A tempó továbbra sem lassult, következzék az államosítások sorozat újabb fejezete.

Célkeresztben van a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, a Roma Sajtóközpont, a Transparency International magyar tagozata és a TASZ is.

Magyarország útja vissza a múltba címmel közölt olvasói levelet csütörtökön a Financial Times európai kiadása Vidar Helgesentől, Norvégia európai ügyekkel foglalkozó miniszterétől.

A 2010. évi kormányváltás előtt a jelenleg is kormányzó Fidesz kormány kijelentette, hogy az előző szocialista kormány által életbe léptetett szigorítások a nyugdíjrendszert hosszútávon fenntarthatóvá tették, és nincs szükség beavatkozásra. Kormányra kerülve mégis szükségesnek látták, hogy profiltisztítást és átalakításokat hajtsanak végre.

Mostanra kevesen vannak Magyarországon azok, akik szerint a Fidesz nem csalta el az áprilisi választásokat. Bár a kormánypártot a tények és a számok nem hatják meg, mindenki másnak azonban érdekes lehet mindaz, amit az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) megállapított hazánk új választási rendszeréről, a választásokról írt végleges jelentésében.

A kormány 110 milliárd forintos megszorításról döntött tegnap annak érdekében, hogy tartani tudja az idei költségvetés hiánycélját. A spórolás azonban - a korábbi sajtóhírekkel szemben - nem érinti az országban folyó stadion-beruházásokat. A foci mindenek előtt.

Hat-nyolcszázmilliárdot vagy még többet is bukhat a bankszektor a parlament múlt hétfői, a devizahitelesek megsegítését célzó döntése nyomán. Amennyit egészségügyi ellátásra évente költ az ország. Azt is lehet mondani, hogy van miből, mert ezen a terméken eddig nagyot kaszáltak. És ezen az sem változtat, hogy igencsak kérdéses, milyen mértékig avatkozhat bele az állam a magánjogi szerződésekbe.

Azért szakadt meg a törvényalkotási bizottság napirendjének megtárgyalása csütörtökön, mert kiderült: senki, még a kormánypárt képviselői sem tudják, mi végett került a törvénybe az áfamentesség ötlete - nyilatkozta Tukacs István az ATV Egyenes beszéd című műsorában péntek este.

Új fejezetéhez érkezett a kormány és az RTL küzdelme: a társaság elleni felülvizsgálati eljárásra utasította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt Varga Mihály.

Már többször írtunk arról, hogy a magyar demokrácia jelentősen átalakult az elmúlt években. A kormány feketelistáján szereplő hazai és nemzetközi civil és államközi jogvédő szervezetek is felhívták arra a figyelmet, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének leépülése, a folyamatosan növekvő korrupció miatt hazánk kezd kikerülni az egyértelműen nyugati értelemben vett demokráciák köréből.

Az egyre mélyülő szegénység beágyazásának tartja Ferge Zsuzsa szociológus, hogy az új kormányban két államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal. Eközben megjelent a KSH létminimumról szóló jelentése. Legkevesebb 87 510 forintra van szüksége egy felnőttnek ahhoz, hogy fedezze az életszükségleteit.

Egy egyedülálló felnőttnek tavaly 87 510 forintra volt szüksége ahhoz, hogy megéljen, míg egy kétgyerekes családnak 253 779 forintra - derül ki a KSH pénteken kiadott, az MTI által azonban nem közölt Létminimum, 2013 című kiadványából. Az idén sem derült ki, hogy hányan élnek a létminimum alatt.

Akik az országgyűlési választásokat követően konszolidációra, valamiféle társadalmi kiegyezésre számítottak, azoknak hamar csalatkozniuk kellett. Már a választást követő három hétben tovább folytatódott az a pökhendi erődemonstráció, amely az elmúlt 4 évben meghatározta a kormánypárt politikai kommunikációját akkor, amikor ellenvéleménnyel találkozott.

Orbán Viktor folyamatos háborúja örökké új ellenségeket igényel. Most éppen a megmaradt függetlennek nevezhető média és a civilek kerültek sorra. A harcnak soha nem lesz vége, hiszen a csata célja nem a győzelem, hanem éppen a háborús állapot fenntartása.

Eddig több mint hatszorosan fizették ki a háztartások a rezsicsökkentésen általuk elért megtakarításokat. A díjlefaragásokon megspórolt mintegy 155 milliárd forint több mint kétszeresét extra adók formájában szedte vissza, és a kormány négyszer annyit költött energiacégek megvételére.

Az egész évre tervezett hiány 96 százalékát már "teljesítette" a kormány. A deficit növekedésének üteme gyorsult áprilisban, holott meg kellett volna állnia. A szaktárca magyarázkodik, szerintük nincs gond, csak az idén május elseje előtt fizették ki a családi pótlékot.

A Ténytár blogján már régen foglalkoztunk a migrációs helyzettel, noha korábban több írást is szenteltünk a témának. A Népességtudományi Kutatóintézet friss kutatása szerint a migrációs folyamat nem torpant meg, továbbra is sokan terveznek más országokban szerencsét próbálni.

Magyarországon az Eurostat adatai szerint a gazdagoknak jelentősen nőtt a jövedelme, az ország 90%-ának helyzete viszont romlott az elmúlt négy évben. Ha a harmadik Orbán-kormány ott folytatja, ahol a második abbahagyta, négy év múlva közel 100% lesz a lecsúszók aránya, és már csak Orbán Viktor és baráti köre érezheti majd magát nyertesnek.

A magyarországi választási kampány törvénybe foglalt inkorrektsége komoly kétségeket ébreszt az eredmény érvényességével kapcsolatban - állapította meg a The New York Timesban az egyik legismertebb amerikai Magyarország-szakértő.