Ijesztő képet rajzolnak fel az elemzők a kormány tevékenységéről. A szakértők csak néhány pozitív "élményre" emlékeznek, ezek mellett viszont számtalan negatívra. A második Orbán-kabinet lassan végéhez közeledő mandátumához tehát jellemzően negatív tapasztalatok kapcsolódnak: végtörlesztés, egykulcsos adó, rezsicsökkentés, jogbiztonság hiánya.

A Fidesz gazdaságpolitikájának egyik meghatározó eleme volt az elmúlt négy évben az úgynevezett keleti nyitás, vagy egyszerűbb kifejezéssel élve a kelet-politika, hiszen a tőlünk keletre található országokkal nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is szorosabbra próbáltuk fűzni a viszonyt.

„Nem rúgták ki a Századvég tudományos munkatársát.” Ez vezető hír tud lenni a magyar sajtóban, igaz, nem minden ok nélkül.

Az MSZP szerint a kormány kiszámíthatatlan és hiteltelen gazdaságpolitikát folytat, a csökkentés töredéke annak, amennyivel ez a kormány növelte a rezsit az elmúlt években.

A hírek szerint az Európai Bizottság számos operatív program magyarországi, uniós finanszírozását függeszti fel ideiglenesen. Az uniós alapokból történő támogatáskifizetések felfüggesztése révén hazánk 500-600 milliárd forint fejlesztési forrástól eshet el vagy jelentős mértékű bírságok fizetésére kényszerülhet.

Az Orbán-kormány ősszel még a hűtőszekrények elromlásától és cseréjétől várta a növekedést, a fogyasztás beindulását. Az Orbán-kormányt akkor még „csak” az MSZP és a szakemberek cáfolták, ma már a tények is.

A magyar gazdasági újságírás klasszikus műfaja a január elseje. A szakma nagyjai nemcsak a karácsony és új év közötti, a nyári szezonhoz képest is hírhiányos időszakot voltak képesek kitölteni a változásokat felsoroló szakanyagokkal, de a makrogazdasági elemzésekkel és a tovagyűrűző hatások kifejtésével (lásd: az útdíj miatt emelkedik a liszt ára) egészen elhúzták a sztorikat január végéig.

A szocialista párt szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának csődjét jelzik az augusztus 1-jétől életbe lépő adóemelések.

Az államadóság elleni küzdelem a kormány talán legnagyobb kudarca. Orbán Viktor három éves kormányzása alatt eddig sosem látott megszorításokat vezetett be: 40 új adó, 2700 milliárdos megszorítás. Az eredmény mégis lesújtó.

Az MSZP véleménye szerint a választások óta eltelt három évben a kormány romokba döntötte a gazdaságot és elmélyítette a szegénységet – mondta hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Józsa István.

A Matolcsy-kabaré kulisszái mögött Orbán csendben ismét Varga Mihály kezébe csúsztatta a kasszakulcsot az utolsó másfél évre, ahogy ezt megtette már egyszer 2001 elején. A jelek szerint ennek senki nem tulajdonít különösebb jelentőséget, vagy aki mégis, az örül. Vargáról ugyanis a derék ember képe él a magyarságban, de a magyar sajtóban mindenképpen.

Az MSZP szerint a kormány "dilettáns és cinikus" gazdaságpolitikája miatt a magyar lakosság döntő többsége rosszabbul él, mint 2009-ben, a "világgazdasági válság tetőpontján".

Egy határig érthető, ha egy politikus önigazolásként külföldi példákon erősíti magát. Az azonban már több mint zavaros, ahogyan legutóbbi eszmefuttatásában, a Heti Válaszban Matolcsy György a skandináv jóléti államok modelljét méltatja.

Matolcsy lesz e a Magyar Nemzeti Bank elnök vagy sem, tulajdonképpen nem sokat változtat a leányzó fekvésén. Amíg dühöng az unortodox gazdaság- és társadalompolitika, addig nehéz elképzelni, hogy egy valóban teljesen független, szakmailag elismert szereplő kerüljön az MNB élére. Akár két nagyon önálló Matolcsyt vagy hármat is ki lehet nevezni - édesmindegy.

Új gazdaságpolitikai irányra van szükség Magyarországon a fenntartható költségvetési konszolidációhoz, a növekedés és a bizalom elősegítéséhez, a pénzügyi szektor rendbetételéhez és a strukturális reformok végrehajtásához – állapította meg az IMF magyarországi országlátogatását végző delegációja hétfői közleményében.

Nem kezdjük újra, de: már mindenki tudja, hogy nem lesz semmilyen IMF–uniós hitelmegállapodás, arra is mind többen ráébrednek, hogy miért nem.

Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár szerint a piacgazdaság alapjait nem lehet felrúgni, bár Matolcsy nagyon szeretné, a rezsicsökkentésnek pedig iszonyatos hatásai lesznek.

Az idei év már nem a vetésről, hanem az aratásról szól: a nagy átalakulások eredményének begyűjtéséről - mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a közszolgálati rádióban. Az eredmények azonban nem igazolják a kormányfő szavait.

Korózs Lajos szerint az elmúlt két évben nemhogy 13. havi nyugdíjról nem lehetett beszélni, kérdésessé vált a 11. és 12. havi nyugdíjak kifizetése is.

Először is kezdjük azzal: reméljük mindenkinek Heti Válasz előfizetést hozott a Jézuska. Ez biztosítja ugyanis, hogy a következő évben is első kézből értesülhessünk kedvenc gazdasági miniszterünk gondolatairól.