Újratervezés 2012 – 400 milliárdos költségvetési lyuk és tartósan romló versenyképesség
"A tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy a jövő évi költségvetésben 400 milliárdos lyuk tátong, miközben a kormány gazdaságpolitikájának alapjává az a tévhit vált, hogy az ország versenyképességét jobban szolgálják az átmeneti kiigazítást célzó lépések, mint a strukturális egyenlegjavítás." - foglalja össze a Haza és Haladás blogja a költségvetési kockázatelemzését.

A Haza és Haladás alapítvány a Közöskassza-projektje keretében készítette el a jövő évi költségvetés kockézatait elemző tanulmányát. A tanulmány összefoglalója az erőteljesen kijózanító tényekkel kezd:

 

"2012-ben a GDP 1,1 százalékos reálcsökkenésére számítunk, aminek oka egyrészt a külpiacainkon várható 1 százalékos visszaesés, másrészt a magyar gazdaságpolitikai intézkedések növekedéscsökkentő hatása. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2012-ben a magyar gazdaság a külpiacaihoz képest 0,1 százalékkal lemarad."

 

És mindezeken túl, a jelenlegi irányvonal mellett, a kilátások sem túl rózsásak:

 

"A mai gazdaságpolitika folytatása esetén a foglalkoztatottság a magánszektorban csökkenni fog. A trend növekedési ütem csökkenésének egyik legfontosabb oka, hogy elsősorban a minimálbér 19, illetve a garantált bérminimum 15 százalékos emelése – különösen az átmeneti bérkompenzáció megszűnése után – a versenyszektorban foglalkoztatottak létszámának csökkenését eredményezi. Az elmúlt másfél évben készített kivetítések még rendre azt mutatták, hogy a jelen kormányzati ciklus végéig a magánszektorban foglalkoztatottak létszáma nagyságrendileg 90 ezerrel növekedhet a 2010. évi induló értékhez képest. A legújabb tendenciák azt mutatják, hogy ez már nem igaz, változatlan politikák mellett a foglalkoztatás csökkenni fog."

 

A gazdasági kormányzás egyik legvitatottabb lépése, a végtörlesztés is jelentős súllyal esik a latba, amint azt láthatjuk:

 

"Külön kiemelendő a devizahitelek végtörlesztésének lehetővé tétele, amely a kereskedelmi bankoknak okozott veszteség miatt a hitelezés visszafogását, ezáltal a gazdasági növekedés fékeződését és így szintén a költségvetési egyenleg romlását okozza. Mivel nem csak a fogyasztást, hanem a beruházást is fékezi, ezért annak ellenére tartós a növekedésfékező hatás, hogy a hitelkínálat feltételezésünk szerint csak az intézkedés utáni egyetlen évben szűkül. Számításaink szerint ennek az intézkedésnek a költségvetési nettó hatása a 2012-2014 években önmagában eléri azt az összeget, amelyet a bankok veszteségként kénytelenek még 2011-ben leírni."

 

A további forgatókönyvről így szól az értékelés: "A középtávú költségvetési pálya alapján a konvergencia programban kitűzött célok eléréséhez még az sem elég, ha a 2012-ben szükséges kiigazítást a kormány tartós intézkedésekkel teljesíti. A 2013-ban keletkező kiigazítási többletigény 350 milliárd forint. A 2012-ben életbe lépő intézkedések közül az egyszeriek természetesen 2013-tól ismételten megoldandó problémát hagynak maguk után.

 

Alap forgatókönyvünkben számos olyan kockázatot nem vettünk figyelembe, amelyek összege és/vagy bekövetkezési valószínűsége nehezen becsülhető. Ilyen például a különadókkal kapcsolatos jogi kockázat, az állami vállalatok eredménye, a központosított önkormányzati intézmények költséghatékony vezetése, a társasági adóbevétel csökkenése a sportcélú támogatások adókedvezménye miatt. Számottevő a valószínűsége annak, hogy a következő 2-3 évben ezek együttesen, átlagosan több mint évi 100 milliárd forinttal rontsák a költségvetési egyenleget." - olvasható a Haza és Haladás szerzőinek összefoglalójában.

 

A teljes cikket és a tanulmányt a Haza és Haladás blogján olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
7    +    5    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.