TGM: Új helyzet Magyarországon
Az utolsó másfél évtizedben elképzelhetetlen lett volna az, amit az elmúlt három hétben lépten-nyomon tapasztalok: az emberek villamoson, trolin, közértben harsányan szidalmazzák, és gyalázzák a miniszterelnök urat.
TGM: Új helyzet Magyarországon

Az utolsó másfél évtizedben elképzelhetetlen lett volna az, amit az elmúlt három hétben lépten-nyomon tapasztalok: az emberek villamoson, trolin, közértben harsányan szidalmazzák, és gyalázzák a miniszterelnök urat. 

 

Az elmúlt hetek magyarországai tüntetései – kezdet: az internetadó miatti, esztétikai értelemben világrengető, egész Európában jelképpé vált világító mobilos fölvonulás – a populizmus klasszikus jegyeit mutatják.

 

Melyek ezek az ismertetőjegyek?

 

Adóellenesség: adócsökkentéseknek vagy adónemek eltörlésének a követelése. Bizalmatlanság az állami újraelosztás iránt. („Bűnözőknek nem adózunk!”) Vonakodás az állam iránti kötelességteljesítéstől. („Vegyük saját kezünkbe az életünket.”)

 

Korrupcióellenesség. S ami evvel együtt jár: elitellenesség. Utálat az egész establishment iránt. Beleértve mindent, ami nagy: a nagy pártokat, a nagy szervezeteket, a tömegmédiákat, a nemzetközi szervezeteket. Gyűlölet a legitim kényszer intézményeivel – adóhivatal, igazságszolgáltatás, rendőrség, hadsereg – és különösen az állami és korporatív bürokráciával szemben. Főleg a politikai elitek, de a kulturális elitek befolyását is elvetik. Éles bizalmatlanság a képviseleti rendszerek (parlamentarizmus stb.) iránt. A lokalitás kultusza.

 

Az informalitás, a közvetlen részvétel, a kis méretek iránti előszeretet. Mindenfajta „nagyság” iránti erős ellenszenv. Intézményellenesség.

 

„Se jobb, se bal.” Ideológiallenesség.

 

A „kisember” kultusza: erős középosztályi (ha tetszik: „kispolgári”) jelleg.

 

Óvakodás az általános programoktól és az elvont eszméktől, amelyeket a populisták rendszerint megtévesztésnek, olykor puszta propagandaszólamoknak tartanak.

 

(Kacagtató, hogy a „politológus”-nak és „elemző”-nek eufemizált dumagépek Orbán Viktor rendszerét „populistának” nevezik – ez merő műveletlenség – , holott az Orbán-rezsim A POPULIZMUS EGYENES ELLENTÉTE: elitista, központosító etatista, ideologikus, bürokratikus, „top-down” szervező, parancsolgató, gyanakvó a közvélemény iránt; aprócska klikk majdnem abszolút uralmát testesíti meg, amelynek tagjai milliárdosok vagy multimilliomosok. Azt, hogy a rezsim népszerű szeretne lenni, s ezért – főleg soviniszta – demagógiához folyamodik, nem lehet „populizmus”-nak nevezni, amihez Orbánnak és környezetének semmi köze.)

 

Az én szótáramban a populizmus NEM elítélő, pejoratív, negatív kifejezés. A populizmusnak vannak társadalmi és történelmi jellegzetességei, de alapvetően mégiscsak a politizálás – egyfajta – stílusát jelenti.

 

És nem lehet nem látni, hogy az új magyarországi populista mozgalmaknak vagy mozgolódásoknak majdnem mindenben nyilvánvalóan igazuk van.

 

A teljes írás a hvg.hu-n olvasható.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
4    -    7    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.