Ténytár: Így teljes a takarékok államosítása
A Ténytár már korábban írt arról, hogy a takarékszövetkezetek államosítása a trafikmutyinál is komolyabb ügy lehet, amely sok milliárdos tőkét és több százezer tulajdonost érinthet. Bár a takarékszövetkezeti szféra élesen tiltakozott az átalakítás ellen, az végül - a dohánykereskedelem államosításához képest - viszonylag simán átment.
Ténytár: Így teljes a takarékok államosítása

Ebben a téma összetettségén kívül az is közrejátszott, hogy az integrációs rendszerből való kimaradás súlyos kockázatokkal járt volna a takarékszövetkezetek és szövetkezeti hitelintézetek tekintetében. A korábbi, amúgy is durva centralizáció után most eljött a színvallás ideje: az integrációt kiteljesítő új törvénycsomag a tulajdon formális elvonása nélkül teszi illuzórikussá a takarékszövetkezeti tagok tulajdonosi önállóságát azzal, hogy az integrációs szervezet szinte minden fontos kérdésben dönthet.

 

Az előzmények: az államosítás és annak menete



Ahogyan már korábban írtuk, az új rendszerben az egyes takarékszövetkezeteknek szinte semmilyen fontos kérdésbe nincs beleszólásuk. Az integrációs törvény gyakorlatilag kizárja az új rendszer tagjait szinte minden stratégia döntésből, és a Postabank tőkeemelése miatt még kisebbségbe is kerültek a korábbi tagok (a Postabank, és így rajta keresztül az állam 51 százalékos részesedéssel rendelkezik). Ráadásul a takarékszövetkezeteknek nem volt választásuk: aki nem csatlakozott az állami irányításhoz, az kizárta magát a rendszerből, és rövid időn belül csődbe mehet.



A szövetkezetek élére mostantól az állam nevezhet ki vezetőket, így könnyen bármelyik szövetkezet szoros állami felügyelet alá kerülhet, és az ott lévő pénzeket is olyan célokra használhatják fel, amely a kormány érdekei mentén húzódik meg.



És ez csak a kezdet...



A nemrég megalkotott és november 1-el között hatályba lépett törvényt máris módosítani akarja a kormánytöbbség. A változtatás elvileg azzal függ össze, hogy a számtalanszor módosított hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt egy új jogszabállyal váltanák fel. Ez tartalmazna részletes szabályokat - a szövetkezeti jellegükre figyelemmel - ezekre a szervezetekre nézve. Így valóban szükségessé válhat a törvény kiegészítése.



Azonban felmerül a kérdés, hogy ez a szándék miért nem volt világos már a törvény nyári (július 5-ei) elfogadásakor, miért kell most, gyakorlatilag a hatályba lépés pillanatában módosítani a jogszabályt.

 

Az írás a Ténytár blogon folytatódik.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
4    +    7    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.