Ténytár: A rezsiharc hősi halottjai
A rezsiháború fontos szerepet játszott a Fidesz sikeres 2014-es választási stratégiájában: szükségszerűen népszerű egy olyan intézkedés, amely a társadalom nagy része számára jelentett érezhető kiadáscsökkenést.
Ténytár: A rezsiharc hősi halottjai

A rezsiháború fontos szerepet játszott a Fidesz sikeres 2014-es választási stratégiájában: szükségszerűen népszerű egy olyan intézkedés, amely a társadalom nagy része számára jelentett érezhető kiadáscsökkenést. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban fanyalgók – akiket a kormánypártok a kampányban általában a multinacionális érdekek kiszolgálóiként emlegettek – jelezték, hogy a költségek csökkentése nélküli lakossági árcsökkentés az ellátások minőségének romlásával is járhat, s végső soron a lakosság is veszthet a változásokon.

 

Ezek a lehetséges negatív hatások nemcsak rémhírek voltak: a bajba jutott területek a kevésbé tőkegazdag hazai vállalkozások voltak, amelyek nem bírták ellátni a szolgáltatást a csökkentett árakon. Így az év elején számos kéményseprő vállalkozás fejezte be tevékenységét a jelentős, 50 százalékos lakossági árcsökkentés eredményeként.

 

Ahogyan arról már korábban is írtunk, a hulladékgazdálkodás terén is súlyos kockázatokkal járt a rezsicsökkentés, s komoly ellátási nehézségekkel fenyegetett. Az aggodalom nem volt ok nélküli: a földművelésügyi miniszter tájékoztatása szerint 252 településen (az összes település 7,99 százalékában) kényszerszolgáltató kijelölésére került sor.

 

Rezsiharc – a választási győzelem eszköze

A 2010-es választások során többek szerint az MSZP katasztrofális vereségében az is közrejátszott, hogy a Bajnai-kormány – a gazdasági racionalitásra hivatkozva – közvetlenül az országgyűlési választások előtt 10 százalékkal emelte a gáz és az elektromos áram lakossági fogyasztói (egyetemes szolgáltatói) árát. Ez is világossá tette a Fidesz stratégái előtt, hogy a rezsiköltségek, amelyek a magyar háztartások többségének kiadásai között viszonylag magasak – a választási eredményt erősen befolyásoló kérdéskör.

Ezért nem véletlen, hogy a 2014-es választási kampány egyik központi eleme lett a több körben, folyamatosan végrehajtott – az egyes közműköltségek tekintetében 20-50 százalék közötti – (hatósági) árcsökkentés, amely a szavazók nagy tömegét kitevő, s a 2010 előtti választásokon főleg a baloldal bázisát kitevő alsó középosztály széles köreit fordította a kormánypártok felé. Így láthatóan a rezsiháború teljes sikert aratva betöltötte feladatát: segített a Fidesznek megnyerni a 2014-es választásokat.

Most kezdődnek a problémák…

Az azonban látható volt, hogy a rezsicsökkentésnek nem minden esetben volt meg a kellő háttere, s hogy az új árak, amelyek egyben a lakossági bevételek kiesését is jelentették, komoly szolgáltatásszervezési problémákat is felvethetnek. Így a rezsicsökkentést kritizáló gazdasági szakemberek a beruházások és a karbantartás romlását, a kiszolgáló szolgáltatások és a beszállítók csökkenő igénybevételét (s így munkahelyek elvesztését), valamint az állami és az önkormányzati tulajdonú vállalkozások esetében az adóforintokból finanszírozott veszteségfinanszírozás növekedő terheit vizionálták. A kormányzat és a kormánypártok mindezeket – természetesen – a multinacionális érdekek védelmeként felhozott riogatásként értékelték.

Azonban mostanra látszik, hogy nemcsak riogatás volt a kritika. A rezsicsökkentés egy-másfél éve ugyanis számos problémát hozott a felszínre, elsősorban azokon a területeken, ahol a kisebb tőke, vagy az amúgy is nyomott árak miatt is nehezebb volt a szolgáltatók helyzete.

 

A teljes írást a Ténytár blogon olvashatják el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
7    +    4    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.