Takarékszövetkezetek államosítása: trafikmutyi deluxe
Talán még a trafikmutyinál is komolyabb ügy lenne a takarékszövetkezetek államosítása, ha a téma mellett teljesen félrenéző ellenzék hozzá tudna szólni a témához. De egyelőre nagyon úgy fest, hogy a feledés homályába vész az "titkos" állami bankrendszer kiépítése. Pedig több mint 100 takarékszövetkezetről van szó, sok-sok milliárd forint tőkével, és több százezer ügyféllel.
Takarékszövetkezetek államosítása: trafikmutyi deluxe

A takarékszövetkezetek kiakadtak, sok vezető le is mondott, Demján Sándor pedig, aki korábban még szorosan kötődött a kormányhoz, egyenesen nekiment a Fidesznek az intézkedés miatt. Az ügy akár még az alkotmánybíróság elé is kerülhet, bár kétséges, hogy a szövetkezetek számára jó döntés születne. Mindeközben a Takarékbank irányítását az állam átvette, és a takarékszövetkezetek pedig kénytelenek voltak igent mondani mindenre, hiszen kényszerítve voltak. Hasonlóan a magán-nyugdíjpénztári tagokhoz, akik a zsarolás nyomán visszaléptek a tisztán állami rendszerbe. 

 

Semmibe sincs beleszólásuk

 

A törvény gyakorlatilag kizárja az új rendszer tagjait szinte minden stratégia döntésből, és a Postabank tőkeemelése miatt még kisebbségbe is kerültek a korábbi tagok (a Postabank, és így rajta keresztül az állam 51 százalékos részesedéssel rendelkezik). A takarékszövetkezeteknek viszont nem volt választásuk: aki nem csatlakozik az állami irányításhoz, az kizárja magát a rendszerből, és rövid időn belül csődbe mehet. (Kivételek azért vannak: a Fidesz közeli Duna Takarék mentesül az államosítás alól). 

 

A szövetkezetek élére mostantól az állam nevezhet ki vezetőket, így könnyen bármelyik szövetkezet szoros állami felügyelet alá kerülhet, és az ott lévő pénzeket is olyan célokra használhatják fel, amely a kormány érdekei mentén húzódik meg. 

 

Új állami bankrendszer?

 

Orbán Viktor egyik nagy álma, hogy a bankrendszer több mint 50 százaléka magyar tulajdonban legyen, és ennek alapja lehet a takarékszövetkezetek államosítása, és egy új hitelintézményi rendszer felépítésével a külföldi bankok kiszorítása. (A külföldi nagy bankok számára Magyarország már amúgy sem stratégia célpont, hiszen a brutális mértékű bankadó, a tranzakciós adók, az egyszeri befizetések, a várható devizamentő csomag több százmilliárdos költsége komoly tőkeemelést von maga után.)

 

Az írás folytatása a Ténytár blogon olvasható.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
1    +    1    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.