Perverz újraelosztás: rosszabbul élünk, mint öt éve
A KSH csak novemberben hozza nyilvánosságra szegénységről szóló statisztikáit az akár a választásokat befolyásoló megrendítő következtetései anyagi helyzetének siralmas volta miatt. Nem ez az első alkalom, hogy a statisztikai hivatal sumákol a szegénységi mutatószámokkal: már harmadik éve nem hozza nyilvánosságra mennyien élnek a létminimum alatt.
Perverz újraelosztás: rosszabbul élünk, mint öt éve

A KSH csak novemberben hozza nyilvánosságra szegénységről szóló statisztikáit az akár a választásokat befolyásoló megrendítő következtetései anyagi helyzetének siralmas volta miatt. Nem ez az első alkalom, hogy a statisztikai hivatal sumákol a szegénységi mutatószámokkal: már harmadik éve nem hozza nyilvánosságra mennyien élnek a létminimum alatt. 

 

Ha KSH-adataira nem is számíthatunk november előtt, de az Eurostat már közzé tette becslését: a visegrádi országokkal szemben tavaly tovább nőtt azok aránya, akik a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának vannak kitévea 2012-es 32,4 százalékról, a tavalyi évre 33,5 százalékra ugrott a mutatószám Magyarországon (közben a visegrádi négyekben csökkent). Vagyis Magyarországon minden harmadik ember szegénységben él. 

 

A társadalom polarizációja pedig folytatódni fog a következő években. Ezen pedig nem is csodálkozhatunk, hiszen Orbán illiberális munkaállamában perverz újraelosztás folyik a tehetősebb rétegek felé: az állami újraelosztás után az emberek (alsó) 70 százalékának csökkent a jövedelme 2009-hez viszonyítva. Közben a legelesettebbeken segítő szociális transzfereken igyekeznek spórolni. A közoktatásban zajló centralizációs kísérlet és a felsőoktatás finanszírozásának drasztikus csökkentése pedig a mobilizációs csatornákat szűkíti le, vagyis aki szegény, várhatóan az is marad az orbáni Magyarországon.

 

 A KSH a szegénységi statisztikákon spórol

A Világgazdaság az önkormányzati választások előtt írt arról, hogy a KSH takarékossági okokból (hivatalosan „emberi erőforrás-hatékonyság és költségtakarékosság”) csak novemberben hozza nyilvánosságra átfogó szegénységi és kirekesztettségi statisztikáit. A statisztikai hivatal nem először sunnyog a szegénységi mutatószámok körül, hiszen már harmadik éve nem közlik, hogy mennyien élnek a létminimum alatt. Utoljára, amikor 2010-ben közölték a létminimum alatt élők százalékos arányát, ekkor 37 százalék, azaz 3,7 millió ember élt a küszöb alatt.

 

Pontos adatot immár nem tudunk, de a lélektani 4 milliós határt már 2012-ben átléphette a létminimum alatt élők száma. Ez pedig pontosan egymillióval több, mint a kétezres évek elején. Mindenesetre a létminimum összege jócskán lehagyta a nettó minimálbért: a bruttó minimálbér jelenleg 101 ezer 500 forint, de ez nettóban mindössze 66 ezer 483 forintot jelent, vagyis még az idei nettó minimálbér is messze alatta marad a KSH által meghatározott egy főre jutó tavalyi létminimum-összegnek.

 

Az írás a Ténytár blogon folytatódik.

 

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
1    -    1    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.