Olvasónk írta: Nyugdíjaggályok - Kritikus szemmel a nyugdíjakról
A 2010. évi kormányváltás előtt a jelenleg is kormányzó Fidesz kormány kijelentette, hogy az előző szocialista kormány által életbe léptetett szigorítások a nyugdíjrendszert hosszútávon fenntarthatóvá tették, és nincs szükség beavatkozásra. Kormányra kerülve mégis szükségesnek látták, hogy profiltisztítást és átalakításokat hajtsanak végre.
Olvasónk írta: Nyugdíjaggályok - Kritikus szemmel a nyugdíjakról

A 2010. évi kormányváltás előtt a jelenleg is kormányzó Fidesz kormány kijelentette, hogy az előző szocialista kormány által életbe léptetett szigorítások a nyugdíjrendszert hosszútávon fenntarthatóvá tették, és nincs szükség beavatkozásra. Kormányra kerülve mégis szükségesnek látták, hogy profiltisztítást és átalakításokat hajtsanak végre. Ennek keretében többek között törvényt hoztak, hogy nyugdíjat csak korhatár betöltött kaphat a nyugdíjalapból, átalakították a rokkant ellátást, államosították a magán nyugdíjpénztári befizetéseket és deklarálták, hogy nyugdíjat csak nyugdíjcélra befizetett összegből lehet fizetni, bár megemlítették, hogy szükség esetén költségvetési forrásokból kiegészítik. Ugyanakkor ismét leszögezték, hogy a változtatásokkal a nyugdíjrendszer hosszútávon fenntarthatóvá vált és garantálták a nyugdíjak „értékmegőrzését” nevezetesen a nyugdíjak inflációkövető emelését.

 

Ez alapján egy nyugdíjas átlagpolgár meg is nyugodhat, elégedetten nézheti a hűtőn a repi mágnest, főleg ha a rezsi csökkentés hatását is figyelembe veszi a tavalyi 2,4%-os nyugdíjemelés mellé.

 

A kritikusabbak, akik igényesebb kérdéseket vártak a szociális konzultáció során azok mégsem nyugodtak. Elgondolkoztatja őket más pártok és szakértők nyakra főre teret kapó az egész közéletet betöltő súlyos kritikai észrevételei,  illetve saját kételyeik is.

Nem logikus az sem, hogy amikor a kormány szerint hosszú távra biztonságossá tették a nyugdíjrendszert, az ország jobban teljesít, nőtt a foglalkoztatás és hasít a gazdaság, akkor miért állítja azt többek között Holtzer Péter nyugdíjszakértő is, hogy fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer. Barát Gábor az ONYF volt vezetője szerint már három év múlva gond lehet a nyugdíjak finanszírozásával. A kormány miért nem reagál ezekre az állításokra és miért nem cáfolja ezeket? A kormánypártok a 2013. évi csillebérci Nyugdíjasok Országos Szövetsége által megrendezett konferencián sem képviseltették magukat. Kivel kommunikálnak és működnek eggyütt?

 

A legfontosabb aggály talán az, amiről nagyon kevesen tudnak, és közülük még kevesebben értik, hogy a megalkotott Alaptörvény nem garantálja a biztosítási alapon járó nyugdíjat és özvegyi nyugdíjat. Így a jelenlegi juttatásokat egy törvényváltoztatással bármelyik aktuális kormány hátrányosan megváltoztathatja és az alkotmányos lesz, ezzel megszűnik a korábbi jogbiztonság.

 

Nem mindenki elégedett az inflációkövető nyugdíjemeléssel, mivel egy növekvő gazdaság mellet a nyugdíjas elszegényedik az aktív keresőhöz viszonyítva. Kevesen értik hogy mi a különbség az infláció és a maginfláció között, és mit jelent a "nyugdíjas kosár". A 27%-os ÁFA könnyebben érthető és érezhető. A svájci nyugdíjemelési indexálás visszaállítása lenne a legigazságosabb, mivel ez az inflációt és a keresetnövekedést is figyelembe veszi, ráadásul alkalmazkodik a gazdaság teljesítményéhez, és ezáltal biztosítja a generációk közti szolidaritást is. A nyugdíjprémium rendszerét nem folytatják. A régebben kedvezőtlen időszakban megállapított nyugdíjak felzárkóztatását megszüntették. A 16%-os egykulcsos adó bevezetése is növelte az életszínvonal különbséget az aktív dolgozók és a nyugdíjasok (igaz az alacsony keresetűek) között is. A ma nyugdíjasai aktív éveikben fizettek akár 50-60% adót és magas közterheket, kezdő szakmunkás korukban harmadát keresték csak egy nyugdíj előtt állónak. 2008.-ban 8%-al csökkentették az induló nyugdíjakat a degresszív számítás mellett. Ráadásul most 9%-os adókulcsot terveznek, ami még tovább növeli a különbséget, ami azért is érthetetlen, mert az egykulcsos adó bevezetése nem hozta meg a várt gazdasági fellendülést, sőt évi 500 milliárd forintos hiányt okozott eddig is a költségvetésnek miközben a gazdaság számottevően nem nő. Hova vezethet ez?

(Figyelemre méltó, hogy az egykulcsos adó bevezetése a liberálisok célja volt.)

 

Aggályosnak és ellentmondásosnak tűnik az is, hogy nyugdíjat csak nyugdíjcélra befolyt összegből lehet fizetni, amivel a nyugdíjak értékmegőrzése matematikailag lehetetlenné válik. Igaz, a miniszterelnök és egyes tisztségviselői többször kijelentették, amennyiben szükséges adóbefizetésekből kiegészítik a nyugdíjkasszát. Ami viszont aggályos, egyes kormánytagok viszont éppen ellenkezőleg azt erősítették meg, hogy csak nyugdíjcélú befizetésből fizethető nyugdíj. Ez így nem „kerek”. Különös tekintettel arra, hogy a „profiltisztítás” ellenére, adott esetekben a nyugdíjcélú befizetéseket is jóváírhatja a munkavállaló, olyanok is részesülhetnek nyugdíjban akik egy forint nyugdíjjárulékot sem fizettek, és az egy számjegyű szja bevezetése is tervbe van véve.

Nem beszélve arról, hogy sok a minimálbéres, sokan zsebbe kapják egy részét a keresetüknek, (így a jelen nyugdíjak kifizetéséhez sem járulnak hozzá megfeleően, és ezzel akarva, akaratlan "megvásárolják" a saját időskori szegénységüket is) sokan dolgoznak külföldön, sok a szürke és feketemunkás, közmunkás, és egyéb állásnélküli és nem utolsósorban a notórius adócsaló. A munkahelyek a versenyszférában számottevően nem nőttek.

 

A pártok elbeszélnek egymás mellet, és nem egyeztetnek.

A nyugdíjrendszer nem lehet a mindenkori politika homokozója! Különösen 2007-től napjainkig egyre inkább megfelelő egyeztetések nélkül sokszor spontán átgondolatlan rögtönzésekkel, ötletelésekkel folytak az átalakítások. Sőt az idei választásokon induló pártok között volt olyan is amelyik a választás előtt három nappal állt elő (mellesleg elfogadhatatlan) addig nem hangoztatott nyugdíjígérettel. Például az MSZP-nek akkor jutott eszébe, hogy differenciáltan akarja emelni a nyugdíjakat... Így nem lehet csinálni! A nyugdíjakat nem tombolajáték során állapították meg, hogy utólag egy hirtelen ötlettől vezérelve a szavazatok reményében játszadozzanak vele. Ha egy pártnak az a programja, hogy azok rovására kell emelni az alacsony járulékot fizetők nyudíját akik magasabb járulékot és közterheket fizettek be, az a párt nyugodtan húzza le a rolót! Ezzel a munkaalapú gazdaság alapjait rugják fel, és felkeltik a kiszámíthatatlanság és érdektelenség érzetét a mai aktívakban is.

Ugyanilyen érdekes eset, hogy a pártok egy része Brüsszelben az európai minimálbér és nyugdíj megteremtéséért kíván harcolni, hogy a magyar emberkenek jobb legyen, és ezt valódi megoldásként aposztrofálják... Ezzel csupán az a baj, hogy a magyar minimálnyugdíj 2008-óta változatlanul 28,5 ezer forint. Az Osztrák kb. a tízszerese ennek... Hogy lehet ezt utolérni, és mi lesz a többi magasabb nyugdíjjal!? De például a német minimálbér is kb. ötszöröse a magyarnak. Utóbb pontosították, hogy nettó 100 ezer forintos európai minimálnyugdíj és minimálbér megvalósításáért fognak harcolni. Még a jóval kevesebbe kerülő közmunkára sincs elegendő pénz, nemhogy ennek a fedezetére. Nem beszélve arról, hogy ezért nem Brüsszelben kell harcolni, hanem itthon kell tenni érte gazdasági növekedés révén, mivel nem a német adófizető fogja fedezni a magyarok és mások nyugdíjfelzárkóztatását. Ráadásul ez a javaslat nem tartalmazza azok nyugdíjának emelését, akik 120, 150 ezer, vagy netán magasabb nyugdíjért dolgoztak meg, és ennek figyelmen kívül hagyásával pedig a munkaalapú társadalmat és nyugdíj rendszert számolják fel... Így ez a javaslat minden realitást nélkülöz. Érdekes még beilleszteni ebbe a képbe a Szili Katalin, de már mások által is javasolt feltétel nélküli 50 ezer forintos alapjövedelmet is...

Vagy itt van például 2002-2010 évi „elmúlt nyolc év” időszaka is. Nem mehetett olyan rosszul az elmúlt nyolc év feléig (?), ha 2006-ban a Fidesz 14. havi nyugdíjat ígért a választóknak és Varga Mihály egy televíziós vitában még győzködte is Bokros Lajost, hogy ez egy megalapozott ígéret...

Elfogadhatatlan az is ahogy Schmuck Andor ultimátumszerűen, nagyrészt megalapozatlan követelésekkel fordult más pártokhoz és a 150 ezer forint alatti nyugdíjak esetrében differenciáltan 13.-ik havi nyugdíjat ígért.

Sokan összetévesztik a szociális segélyezést a nyugdíjrendszerrel. Az alacsony nyugdíjakat nem a nyugdíjrendszeren belül kell támogatni, hanem a szocális szférán belül kell kezelni!

Jó lenne, ha valamennyi párt szemét nyugatra, Ausztriára és Németországra vetné, és megfigyelné, hogy ott miként történik a nyugdíjrendszer változtatása. Először szakértői vitát tartanak nyilvánosan is, majd hosszas társadalmi viták és egyeztetések követik, és végül a pártok koncenzusos döntésével zárul, hogy hány év múlva és milyen átmenetekkel vezetnek be valamit... Például Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. 1992-ben (!) törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. 2024-ben kezdődik csak az emelés és 2033-ra lesz teljes! (De ettől független az osztrákok ténylegesen és átlagosan 58 éves korukban mennek jelenleg nyugdíjba, az átlagos aktív kori kereset 80%-át kapva.)

 

Sok nyugdíjast idegesíti az is, hogy különféle sajtóorgánumokban, műsorokban teret kapnak azok akik a kormány álláspontjával szemben nyugdíjcsökkentéssel, összeomlással riogatnak, és a legkülönfélébb hangulatkeltő megnyilatkozásokat teszik, melyekkel a fiatalabb generációt az idősebbek ellen hangolják, és hiányolják hogy ezekre a kormány nem reagál. Bár az eltelt évek során többszörösen leszögezték, hogy a nyugdíjrendszer jelen formájában hosszú távon fenntartható, az ország jobban teljesít, a gazdaság hasít és Varga Mihály arról beszélt, hogy nincsen szükség újabb megszorításokra ami ezek ismeretében teljesen magától értetődő is lenne.

Nagyon nagy a kormánypártok felelőssége. Isten ne adja! Azonban ha az derülne ki mégis, hogy az emberek meg lettek vezetve, és ennyi változtatás, szigorítás után, a kormánypártok állításával szemben mégsem lett hosszútávon fenntartható a nyugdíjrendszer, és a már korábban megállapított nyugdíjakat is csökkentenék, akkor valószínű sokan fogják kidobni a hűtőmágnest, és arra gondolnak majd, hogy nem jó magyarnak lenni és nem jó itt élni.

 

Egyre többen vetik fel egy nyugdíjas párt megalakulásának a szükségességét. Egy ilyen párt nem csak az aktuális nyugdíjasok érdekeit képviselhetné, hanem az aktív munkavállalók érdekeit is, mivel minden mindennel összefügg, és az aktívak is nyugdíjasok lesznek idővel. Szem előtt tarthatná a jogbiztonságot, hosszú távú kíszámíthatóságot, és kiharcolná, hogy törvényváltoztatásokat csak nyilvános szakértői és társadalmi vita és pártok közti egyeztetés után lehessen csak végrehajtani, megfelelő átmeneti idő után, és ha indokolt akkor fokozatos beveztetéssel.

 

Bán András

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
3    *    4    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.