Oktatásról, rendkívüli állapotban
Sokan vagyunk már, akik nagyon unják, hogy az oktatáspolitika több évtizedes trivialitásait mondogatjuk mantraszerűen, mint például hogy az erős centralizáció nem erősíti az esélyegyenlőséget, mert az megfosztja az iskolákat a tanulási szükségletek végtelen sokféleségéhez való alkalmazkodás lehetőségétől - írja a Népszabadság Online.

Fárasztónak tartjuk azt is, hogy valódi problémák helyett álproblémákkal kell foglalkoznunk, mint amilyen például a tartalmi szabályozóként alkalmatlanságát sokszor bebizonyított tantervek sokadik újraírása. Mélyen lehangolónak érezzük, hogy felelős oktatásirányítók az utca emberének tájékozottságával kezelnek komoly szakmai felkészültséget igénylő problémákat. S végül: elkeserítőnek tartjuk az oktatáspolitika morális leépülését, a gyermekek és fiatal felnőttek érdekeinek és igényeinek teljes eltűnését az oktatáspolitika horizontjáról. Amikor a szakmapolitikai dilettantizmus tobzódása véget ér, az oktatáspolitika elsősorban romeltakarításról szól majd. Tudatában kell lennünk azonban, hogy a romok eltakarítása sem megy, ha nincs valamilyen értelmes stratégia arról, hogy minek kell felépülnie a romok helyén. Mint ahogy a jelenlegi oktatáspolitika sem tartható fenn sokáig, a 2010 előtti világ pontos rekonstrukciója sem értelmes cél.

 

Politikai értelemben rendkívüli állapot van, ezért az oktatáspolitika szereplőinek többsége nem teszi a dolgát. Nem ütközteti az iskolákkal szembeni különböző elvárásokat, nem koncentrál a megoldandó problémák feltárására és megértésére, s nem keresi megoldásuk eszközeit. E helyzetben nem várható, hogy akik a jelenlegi kormányzat leváltásának ambíciójával készülnek a következő választásokra, értelmes, hosszú távra szóló és némi támogatottságot élvező oktatáspolitikai stratégiákkal felszerelve futnak neki a következő választási megmérettetésnek. Ezt a szakmapolitikai vákuumot sokat érzékelik.

 

A rendszerváltás a közoktatásban lényegében az 1985-ben elfogadott közoktatási törvénnyel elkezdődött, és az 1993-as közoktatási törvény elfogadásával vált teljessé. A kialakult közoktatási rendszer strukturális alapvonásai ettől kezdve – a decemberben elfogadott köznevelési törvényig – lényegében nem változtak, azokat az egymást követő kormányok alapvetően tiszteletben tartották. A közoktatás legfontosabb strukturális jellegzetességei voltak a kiterjedt és teljes körű (szakmai, szervezeti, gazdálkodási) intézményi autonómia, a szektorsemlegesség (az egyházi iskolák kedvezőbb finanszírozása miatt ez nem érvényesült maradéktalanul), a szabad iskolaválasztás, a közoktatás helyi (önkormányzatok által biztosított) közszolgáltatásként való működtetése, a decentralizált és integrált oktatásirányítás és az iskolák igényeihez alkalmazkodó szakmai szolgáltató rendszer. Mindezek összességében egy nyitott és alkalmazkodóképes rendszer alapjait fektették le. A közoktatás kormányzásának módja a rendszerváltás óta folyamatosan fejlődött, azt minden egyes kormány új, a mindenkori nemzetközi referenciáknak megfelelő eszközökkel gazdagította.

 

A közoktatásnak volt még egy rétege, amelyet minden ellenkező híreszteléssel szemben a stabilitás jellemzett: az iskolák belső világa. Az iskolák jelenlegi működési módját és kultúráját alapvetően még ma is az 1985-ös keretek határozzák meg. Az ezt megváltoztatni hivatott kezdeményezések (mint például a helyi tanterv készítésének kötelezettsége, kötelező minőségirányítás, kompetenciamérések eredményeinek hozzáférhetővé tétele) az iskolák nagy többségében nem szervesültek.

 

Át kell tehát gondolnunk, hogy mi az, amit helyre akarunk állítani a most lerombolt rendszerből, s mi az, amit nem. Azt gondolom, hogy a közoktatás rendszerváltáskor kialakult kereteit mindenképpen helyre kell állítani.

A teljes cikket a nol.hu-n olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
0    *    5    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.