Miért bűnhődik Magyarország?
A magyar közvélemény aggodalommal figyeli az Orbán-kormány és az uniós intézmények közötti éles szóváltásokat, a vizsgálatokat és eljárásokat. Az aggodalom jogos. Az Orbán-kormány politikáját elmarasztaló uniós döntések ugyanis végső soron az embereket sújtják. A Magyarország iránti nemzetközi bizalom megingása megdrágítja a hiteleket, elriasztja a befektetőket - írja Kovács László az mszp.hu-n.

Mindez rontja a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés esélyeit, az emberek nagy többségének életfeltételeit

 

Az Európai Parlament immár három alkalommal fogadott el az Orbán-kormányt elmarasztaló állásfoglalást. Bírálták a Médiatörvényt, az Alaptörvényt, a demokrácia, a jogállam lerombolását, összességében az Európai Unió értékrendjének és normáinak megsértését. Hasonló véleményt fogalmazott meg a 47 tagállamot magába foglaló Európa Tanács és annak tekintélyes alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság, továbbá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Bírálták a kormányt az amerikai, és nyugat-európai vezető politikusok, valamint a nemzetközi média legrangosabb orgánumai is.

 

Felmerül a kérdés: vajon nemzetközi összeesküvés áldozata lett hazánk, vagy jogosak a kilátásba helyezett szankciók?

 

Érdemes felidézni, hogy nem az Európai Unió ösztönözte Magyarországot a csatlakozásra. Az Antall-kormány nyújtotta be a kérelmet, a Horn-kormány kezdte meg a tárgyalásokat, azokat az első Orbán-kormány folytatta és a Medgyessy-kormány fejezte be. A csatlakozást nem csak a parlament hagyta jóvá, hanem több mint 82%-nyi igennel népszavazás is megerősítette. A folyamat lényegét az uniós értékrend, a normák és szabályok elfogadása, a magyar jogrend ezekhez történő hozzáigazítása jelentette.

 

A tagság számos előnnyel, köztük a felzárkózásunkat segítő támogatásokkal jár. 2006-2013 között ez több mint 8 ezer milliárd forintot tesz ki. Vannak olyan vélemények, hogy adják ide a pénzt, ami jár nekünk és azután hagyjanak békén. A pénz azonban nem történelmi érdemeink jutalma és nem is sérelmeink kárpótlása. A tagsággal jár, akárcsak az értékrend, a normák, a szabályok kötelező tiszteletben tartása. Amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy „Brüsszel nekünk nem főnökünk”, nem szólhat bele a dolgainkba, akkor az európai integráció több mint félévszázados alapját kérdőjelezi meg.

 

Az Európai Unió értékközösség is. Tagállamait a demokrácia, a jogállam, az ennek megőrzését biztosító fékek és ellensúlyok működése különbözteti meg a tekintélyuralmi rendszerektől. Az Európai Bizottság kötelessége, hogy az értékrendet és a normákat sértő tagállami magatartás ellen fellépjen, ha kell büntető szankciókat kezdeményezzen.

 

Hazánk ellen nemrég a túl magas államháztartási hiány miatt merült fel 140 milliárd forintnyi, felzárkózásunkat szolgáló uniós támogatás visszatartása. A Kormány azzal érvel, hogy Magyarország a tavalyi évet 3%-nál kisebb hiánnyal zárta. E igaz, de ezt nem szerkezeti reformokkal, hanem egyszeri intézkedésekkel, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások kisajátításával, válságadók kivetésével sikerült elérni. Ezek azonban 2013-ban már nem ismételhetőek. A Pénzügyminiszteri Tanács (ECOFIN) 3 hónapot adott a magyar kormánynak arra, hogy bemutassa azokat a szerkezeti változtatásokat, amelyek 2013-ban és azt követően is 3% alatt tartják a hiányt. Ha ezt megteszi, leállítják az eljárást. Ehhez mintegy 140 milliárd forintnyi kiigazítás szükséges, ami könnyen teljesíthető. Elég lenne az évi 500 milliárd forint bevételkiesést okozó, ráadásul igazságtalan egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer visszavonása. Három más kérdésben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, de továbbiak is várhatóak, hiszen közel 10 ügyben folyik vizsgálódás.

 

Az Orbán-kormány magatartása valamennyi ügyben ugyanazt a forgatókönyvet követi. Első reagálásként megkérdőjelezi az eljárás jogosságát. Azután egy-egy részletkérdésben megegyezési készséget hangoztat. Ígéreteket tesz, ám ezeket nem teljesíti. Brüsszelben rendszeresen szóvá teszik a „kettős beszédet” is, azt, hogy Orbán Viktor és politikustársai egyik nap megegyezési szándékukat hangoztatják, másnap viszont durva sértéseket zúdítanak az uniós tisztségviselőkre. Mindez megkérdőjelezi a kormány szavahihetőségét.  Öt évig voltam az Európai Bizottság tagja, de egyetlen tagállam részéről sem tapasztaltam ilyen magatartást.

A teljes cikket az mszp.hu-n olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
9    *    7    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.