Keleti nyitás: négy év valódi áttörés nélkül
A Fidesz gazdaságpolitikájának egyik meghatározó eleme volt az elmúlt négy évben az úgynevezett keleti nyitás, vagy egyszerűbb kifejezéssel élve a kelet-politika, hiszen a tőlünk keletre található országokkal nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is szorosabbra próbáltuk fűzni a viszonyt.
Keleti nyitás: négy év valódi áttörés nélkül

A keleti nyitásnak viszont nagyobb volt a füstje, mint a lángja, amely talán nem is meglepő, és egyáltalán nem is baj. Bár történtek fontos megállapodások (például idesorolható Paks is), de ezek önmagukban véve függetleníthetőek a Szijjártó Péter nevével fémjelzett programtól, miközben történtek kisebb megállapodások is. Sokak számára ismeretlen nevű országokkal írtunk alá kereskedelmi megállapodásokat, kereskedő házak létrehozásáról állapodtak meg a felek,  ámde a magyar import és export szempontjától összességében teljesen elhanyagolhatóak ezek a lépésekMagyarország ugyanis az EU-val bonyolítja  importjának 70 százalékát, exportjának pedig több mint 75 százalékát, és az arány egyre nő, keleti szél ide, vagy oda. 

 

Magyarország továbbra is a nyugattól függ (és véleményünk szerint ez rendben is van), mind export, mind pénzügyi szempontból, és a folyamatokat tekintve nem is várható jelentős változás, bár Paks ebben a tekintetben jelenleg a legrizikósabb faktor. Az oroszoktól történő hitelfelvétel ugyanis "kétirányú kitettségbe" sodorja majd országot.

 

Üzletelés nem túl demokratikus államokkal

 

A keleti nyitás jegyében a kormány többnyire olyan országokkal próbált kapcsolatot kiépíteni, ahol a demokrácia nem ismert fogalom. Bár Oroszországban vannak választások, a putyinizmus egyáltalán nem nevezhető demokratikus berendezkedésnek, Kínáról pedig mindenki tudja, hogy nézetrendszerét tekintve akkor is kommunista ország (külön öröm, hogy miközben a kormány kommunista országgal üzletel, Kövér László ekézi minden fronton a kommunizmust), ha gazdasági berendezkedését tekintve kapitalistának is tekinthető. Azerbajdzsán, Türkmenisztán és a többi volt szovjet csatlós állam pedig sok mindennek nevezhető, de a demokrácia fellegvárának biztosan nem. Ráadásul olyan országokról van szó, amelyek gazdasági értelemben nem sok mindent tudnak adni Magyarországnak, így a Ténytár véleménye szerint teljesen értelmetlen tárt karokkal várni őket. 

 

Ellenben drága árat fizethetünk. Jó példa erre az azóta bebukott azerbajdzsáni üzlet, amikor nyilvánvalóan a kötvényvásárlás érdekében kiadtuk a hírhedt azeri baltás gyilkost, amelyből komoly nemzetközi felháborodás lett. Végül a kötvényvásárlás meghiúsult - a kormány mindig is tagadta, hogy gazdasági érdekek húzódtak meg az ügylet mögött -, nekünk meg szerencsénk volt, hogy a Magyarországot is sújtó pénzügyi turbulenciák 2012 végére alábbhagytak. Ezt segítette a Templeton, amely a nemzetközi viszonylatban jónak tekinthető hozamok miatt gondolkodás nélkül vásárolta a magyar államkötvényeket.

 

A folytatást a Ténytár blogján olvashatják el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
7    +    0    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.