Hol a magyar középosztály? - Négymillióan a létminimum alatt
Bizonyos időközönként újra és újra előkerülnek a társadalom struktúrájával kapcsolatos témák a közbeszédben, amelyek főleg a középosztály helyzetével foglalkoznak. Bár a szociológia a társadalom részeinek osztályokként való definiálását meghaladta, a középosztály, mint fogalom a politikai közbeszédben továbbra is hivatkozási alap.
Hol a magyar középosztály? - Négymillióan a létminimum alatt

Ebben a fogalmi keretben tehát a széles középosztály megteremtése azért is fontos, mert az széles legitimációs bázisa lehet a demokratikus berendezkedésnek. Gyengülésével az állam demokratikus berendezkedése, a jóléti állam szerepe és ennek szolidaritásra épülő működése kérdőjeleződik meg.  

 

Magyarországon és külföldön egyaránt jellemző, hogy a kormányok a középosztály megerősítését tűzik ki programjuk fő csapásirányaként.  

 

Nem meglepő módon a 2010-től Fidesz-KDNP, a középosztály kormányaként határozta meg önmagát. Bár a szavak szintén ez megvalósult, kétséges, mennyire sikerült megerősíteni a középen elhelyezkedő rétegeket. A kormány kommunikációja ellenére nem egy alulról nyitott széles középréteget igyekezett kialakítani, hanem a felső-középosztályt igyekezett helyzetbe hozni.

 

A magyar középosztály nem több fikciónál?

 

A GfK és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont együttműködésének gyümölcse az „Osztálylétszám2014”-nek elkeresztelt kutatás, amely a magyar társadalom osztályszerkezetét vizsgálta meg. A kutatás fő mondanivalója, hogy hazánkban mai napig nem alakult ki a középosztály. A társadalom rétegeit pedig az alábbi képen látható körte formával ábrázolták. Az alsóbb rétegek többen vannak, míg a rétegek közötti átjárás korlátozott, de lejjeb csúszni könnyebb, mint feljebb lépni.

 

Az egyén helyét a társadalomban többféle indikátorral lehet meghatározni. Az egyén gazdasági tőkéje alatt a jövedelem, a vagyon, a megtakarítások és az ingatlanok léte, illetve hiánya jelenti. A kulturális tőkét magas kultúra (színház, múzeum, komolyzene, könyvek)  és az új kultúra fogyasztása  (pl. internetezés, közösségi oldalak látogatása, szabadidős sportokba bekapcsolódás) jelenti. A kapcsolati tőke pedig a kapcsolatok számát és minőségét jelenti.

 

A folytatás a Ténytár blogon olvasható.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
8    +    4    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.