Európai választás, hazai következmények
Az Európai Unió tagállamaiban 2014. május 22–25. közötti négynapos választási időszakon belül bonyolítják le az európai parlamenti választásokat. Magyarországon május 25-én vasárnap kerül sor a voksolásra, amelynek eredményeként hazánk 21 magyar európai parlamenti képviselőt delegálhat a 751 fős testületbe.
Európai választás, hazai következmények

A választás egyfordulós listás szavazás, ahol csak pártok indulhatnak (ha 20 ezer érvényes ajánlószelvényt leadtak). A mandátumokat a legalább 5 százalékot elért pártlisták között osztják szét. Az EP-kampányra fordítható összeget nem szabályozza semmilyen törvény, illetve a parlamenti választásoktól eltérően nem kapnak költségvetési támogatást.

 

Az Európai Parlament egyre fontosabb döntéshozói szerepekörbe került az elmúlt ciklus során, és ez erősödni fog továbbra is. Most először az EP összetétele határozza meg, ki vezeti majd az Európai Bizottságot, az EU jogszabály-kezdeményező és végrehajtás-ellenőrző szervét. Ennek ellenére mégis inkább belpolitikai tétje van az EP-választásnak. Mégpedig az, hogy a néhai baloldali ellenzéki szövetség pártjai külön-külön indulva, milyen eredményt lesznek képesek elérni. 

 

Közvetlenül az EP-választás előtt vitát is rendeznek, amelyet május 23-ára szerveznek az ellenzéki pártok, ahonnan a Fidesz természetesen kivonja magát, nagyobb meglepetés, hogy a DK sem vesz részt a vitán.

 

Belpolitikai tétje van

 

Az EP-választáson hagyományosan sokkal kisebb a részvétel, mint az országgyűlési választások során, ez pedig általában a néppártoknak kedvez. A csatlakozás évében 2004-ben 38,48 százalék, öt évvel később a választásra jogosultak 36,31 százaléka járult  az urnákhoz. Most valószínűleg a választópolgároknak bő egyharmada fog a szavazni. 

 

Igazi tétje az EP-választásnak mindenképpen belpolitikai értelemben van. Az uniós közös célok helyett belpolitikai szemüvegen keresztül folyik a kampány - ez mindenütt így van. A Kormányváltók szövetségében résztvevő ellenzéki pártok számára az európai parlamenti választások különös fontossággal bírnak, ugyanis most jöhet el az igazság pillanata és megtudhatjuk, hogy külön-külön milyen eredményeket érnek el.

 

Szintén fontos lesz, hogy az MSZP egyedül képes lesz-e megelőzni a Jobbikot, ki lesz a második erő. Bár mindenki tisztában van azzal, hogy az EP-választáson kevesebben vesznek részt, mint az országgyűlésin, mégis ez egy hivatkozási pont lesz a továbbiakra nézve. A néppártoknak, amilyen a Fidesz és az MSZP, általában annál jobbak a pozíciói, minél többen mennek el szavazni, így az alacsony részvételi arány inkább a kisebb pártok számára lehet kedvező. A baloldalon belül is az MSZP-nek lehet a legrosszabb relatív eredménye az országgyűlési választáshoz képest, hiszen az előző választáson is látszott, hogy korlátozottan tudta mobilizálni saját szavazóbázisát, amíg a Fidesznek ilyen gondjai nem voltak.

 

A teljes írás a Ténytár blogon olvasható el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
3    +    0    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.