Európai szigor
A magyar miniszterelnök a „szabadságharcosok országa” nevében látványosan letette a fegyvert. Megnyílt tehát az út a megoldás felé, aminek még számos buktatója lehet, de talán nem akad fenn a budapesti kormányzó erő presztízsfitogtatásán és rögeszméin.Milyen konfliktusokba gabalyodott Magyarország az EU-val? Három külön téma sorakozik az asztalon, amelyeket gyakran összemosnak - Balázs Péter írása a Haza és Haladás blogon.
A legrégebbi az ún. túlzott-deficit eljárás. Ezt belépésünk óta cipeljük magunkkal, ami elég nagy szégyen. 2004-től minden kormány készített kilábalási programot, ezeket hol több, hol kevesebb bizalommal fogadták Brüsszelben. Látván azonban a magyar gazdaságpolitika legutóbbi bakugrásait és hírét véve az újabb hiteligénynek, az Európai Bizottság jelezte: komolyabb formában kíván foglalkozni a témával. Ez akár szankcióhoz, a kohéziós alap megvonásához is vezethet, de nem ez a célja, hanem a magyar költségvetés stabilizálása. A szándék elvben összecseng a kormány fogadkozásaival, csakhogy megoldásként az EU nem egyszeri sarcokat (nyugdíjpénztárak államosítása, távközlési adó stb.) és elszámolási trükköket vár, hanem hosszabb távon is biztonságosan működő bevételnövelést és kiadáscsökkentést – Magyarország érdekében.
 
 
A második dosszié maga a hiteligény. A műfaj ismerős, hiszen 2008 őszén a tönk szélére sodródott magyar gazdaságot az EU-IMF készenléti hitele segített kiemelni a válságos helyzetből. Csakhogy időközben történt néhány érdekes fordulat. Bajnai Gordon sikeresen megindította az országot a gazdasági erősödés útján, az euró árfolyama 315-ről 265 forintra javult, felbátorodtak a befektetők és visszatért a bizalom. Az új kormány viszont a pokolba küldte az IMF-et, az EU-zászlót is kihajította és megindult egy zavaros – autark álmokat dédelgető, tekintélyelvű, reváns szellemű – kelet-európai állammodell felé. Erről a platformról nem lesz könnyű a hitelfeltételekhez igazodni.
 
 
Ide kapcsolódik a harmadik témakör, amely sokfelé ágazik, tengelye a jogállam, a parlamenti pluralizmus és az európai értékrend halmozott sérelme. A parlamenti többség a kétharmad mámorában törvényözönt zúdított az országra. A kormánynak se igen volt alkalma szakmai szempontokat, mellékhatásokat mérlegelni. A féktelen politikai akarat ontotta a hibás, átgondolatlan törvények tömegét, rekordidő alatt, közvetlen képviselői indítványok alapján. A nemzetközi normákkal és kötelezettségekkel való összevetés mégsem a kapkodás miatt maradt el, hanem mert a politikai csúcsvezetés kifejezetten elutasította. Egymás után érkeztek ugyan levelek az EU-tól és más szervezetektől, kérve és javasolva az előzetes egyeztetést, mindhiába. Világos volt: a magyar kormányzó hatalom kész helyzetet kíván teremteni.
 
 
 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
9    *    9    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.