Demokratikus-e az új választási rendszer?
"Bízunk benne, hogy nem fog szomorú meglepetés érni bennünket." - fejezi ki saját várakozásait az új választási rendszer véglegesítésével kapcsolatban a Szigetvári-Vető szerzőpáros a Haza és Haladás blogján. Egyelőre a már ismert részleteket elemzik.
Demokratikus-e az új választási rendszer?

"A most megismert javaslat legfőbb hiányossága, hogy bár mint törvényjavaslat kerek egésznek tekinthető, de a választási eljárási szabályokat tartalmazó külön törvényjavaslat szövege továbbra sem ismert, így számos olyan kérdésben még mindig nem foglaltak el végleges pozíciót a kormányzó erők, amelyek meghatározóak a rendszer egészének demokratikussága szempontjából." nyitja elemzését a Szigetvári Viktor és Vető Balázs szerzőpárosa, akiknek a témában írt korábbi elemzését a baloldai.hu is ajánlotta már.

 

A sarokpontok ismertetése után a szerzőpáros a normatív értékelésbe kezd bele:

 

"A politikailag elfogultan vezetett kezek nyomát egyelőre csak olyan apróságokban lehet tetten érni, mint egyes megyei jogú városok egyéni választókerületeinek kialakítása. Míg 2010 őszén Debrecenben például 167 341 választópolgárt tartottak nyilván, addig Miskolcon 138 808-at. Kisebb környező települések ide-oda sorolása után előbbi város három, utóbbi csak kettő egyéni választókerülethez jutott a törvénytervezetben. Az egyéni választókerületi mandátumok korlátozott számából fakadóan ez önmagában még akár elfogadható is volna. De világos és konzekvensen alkalmazott elvek szükségesek, és ha a kívánatos arányokat torzító mandátumszám-kiosztás politikailag elfogult választókerület-határokkal jár majd együtt, akkor nem.

 

A jelöltállítás szabályaira vonatkozóan csak a korábban már ismertetett 1 500 ajánlószelvényt találjuk a most benyújtott javaslatban, sem a gyűjtésre rendelkezésre álló időt, sem pedig a országos lista állításához szükséges paramétereket. Ha a későbbiekben is a koncepciót ültetik át az eljárási szabályokba, akkor az továbbra is kispártellenes rendszert fog eredményezni, amelyben ugyanakkor egyszerűbb lesz a korábbiakhoz képest az országos lista állítás. És jobb feltételekkel indulhatnak majd versenybe a listaszavazatokért azon pártok, amelyek az ország bizonyos területein nem lesznek képesek egyéni jelölteket állítani."

 

Természetesen kitérnek a talán legvitatottabb kérdésre, a töredékszavazatok problémájára is:

 

"A törvényjavaslat legfontosabb újdonságai a mandátumkiosztási szabályoknál találhatóak, hiszen mind a nemzeti kisebbségekre, mind pedig az országos listára vonatkozóan egyértelmű szabályokat hoztak nyilvánosságra. Az új országgyűlési választási rendszernek – a korábbiakban megismert koncepcióval összhangban – lesz kompenzációs eleme, de nem különítenek el erre mandátumokat, hanem a töredékszavazatokat hozzáadják majd az országos listákra leadott szavazatokhoz.

 

Korábbi blogbejegyzésünkben amellett érveltünk, hogy a kormányzó erők olyan kompenzációs rendszer létrehozására törekszenek, amely valójában nincs is. Ez elemzésünk szerint különösen igaz a végül sajnálatosan választott azon megoldásra, amelyben az egyéni választókerületi győztesek is képeznek töredékszavazatokat, így a rendszer a győzteseket is kompenzálja majd. Teszi ezt ráadásul úgy, hogy a korábban ismertetett változatok közül azt nyújtották be végül, amely a legnagyobb mértékben de-kompenzál, tehát a leadott szavazatok arányait a leginkább billenti vissza a listákra leadott szavazatok arányához. Hiszen a törvényjavaslat 15. § (1) b. pontja szerint töredékszavazatnak számít „a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám” is."

 

A konklúzió mindazonáltal a további fejlemények irányába tekint:

 

"A választásirendszer-reform elején felállított tilalomfáink közül számos már végleg kidőlni látszik, számos ügyében azonban továbbra sem tudhatunk semmit. Az ajánlási rendszer kispártellenes, a kötelező és jogvesztő, előzetes regisztrációs eljárás demokráciaromboló veszélye továbbra is fenyeget, a választott kompenzációs aritmetika önmagát oltja ki gyakorlatilag, és a kampányhirdetésekre vonatkozó szabályokról – eljárási részletszabályok híján – továbbra sem lehet semmit tudni.

 

A választási rendszer egészének a korábbinál sokkal többségibb modellje önmagában minden aránytalansága ellenére is demokratikus, de számos olyan részletszabály van, amely nehezíti bizonyos jelöltállító szervezetek helyzetét, és ez egy bizonyos ponton túl elfogadhatatlan."

 

"Ha egy választási rendszer a mindenkori nagyobb pártot vagy pártokat hozza jobb helyzetbe a leadott szavazatokhoz képest akár aránytalanabb parlamenti mandátumszám biztosításával, akkor az nem tekinthető demokrácia ellenesnek, csak a kormányzóképes többség kialakítására is tekintettel levő, többségibb karakterű modellnek. Ha egy konkrét jelöltállító szervezetettel történik meg mindez, az igen.

 

Bízunk benne, hogy nem fog szomorú meglepetés érni bennünket."

 

A teljes írást a Haza és Haladás blogján olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
0    +    2    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.