A BKV összeomlásának az ország és a kormány is kárvallottja lenne
Járatritkítás, a buszágazat privatizációja, újabb önkormányzati hitelfelvétel, a fővárosi intézmények lepusztulása lehet a BKV megmentésének ára - nyilatkozta Tarlós István főpolgármester a Népszabadság Online-nak adott interjújában.

- A BKV állami támogatásának nagy ára lehet az ellenzék szerint. A szocialisták a fővárosi közmű-, illetve ingatlanvagyon értékesebb elemeinek állami átvételétől tartanak. Elképzelhető egy ilyen forgatókönyv?

- Ha az állam pénzt ad, akkor elvileg kérhet is cserébe valamit. De nekem nincsenek ilyen információim.



- Rákényszerítheti a kormány a fővárost egy újabb hitel felvételére a BKV-csőd elkerülése érdekében?

- Előállhat olyan helyzet, amikor Budapestnek nem marad más választása. Az én terveim között mindenesetre nem szerepelt egy új hitel, ami a városnak sem volna előnyös.



- A bankok sem olyan előzékenyek már...

- A bankok visszahúzódásának a fővárost messze meghaladó okai vannak. Ennek ellenére a jövő hét elején több bank vezetőjével is találkozom ez ügyben, de kétségtelenül nem egyszerű a képlet. Nem győzöm hangsúlyozni, nem a város vagy a BKV büdzséjéből hiányzik 40 milliárd. Ez a 2004-ben felvett és most lejáró hitelekből jön össze. A BKV helyzete nagyon hasonlatos a Malévéhez. Ahogy a kormány nem tehet arról, hogy milyen szerződést kötöttek elődei a légitársaság nevében, úgy nekünk sincs közünk az előző városvezetés által jóváhagyott kölcsönszerződésekhez. Ettől függetlenül: ha március végéig nem sikerül rendezni az adósságszolgálat kérdését, akkor összeomlik a cég.

 

A BKV is egyik pillanatról a másikra dől be, mint a Malév?

- Elképzelhető. Ha eljön a fizetési határnap és a fővárosnak már nem lesz mit mozgósítania, akkor másnap a BKV fizetésképtelen lesz. Figyelmeztető jelek azért lesznek korábban is. A következő, február 29-i közgyűlésen például javaslatot teszek a paraméterkönyv módosítására, a járatok ritkítására. A BKV-nak egyelőre nincs fedezete, például a hiteltörlesztési kényszerek és a normatíva befagyasztása miatt, hogy teljesítse a megrendeléseket. Ha nem ritkítanánk a járatokat, megsértenénk az államháztartási törvényt.

 

- Az előző közgyűlésen elfogadott tulajdonosi kölcsönnel, a működési támogatás előrehozott kifizetésével, illetve az intézményi normatívák tíz százalékának befagyasztásával a főváros elment a falig. Sőt korábbi pénzügyi tanácsadója, Atkári János szerint túl is ment rajta, mivel ez a vállalás nem tartható.

- Atkári János felkészült szakember, ezért kértem föl annak idején. De úgy látom, ha ő érvel, az csak olaj a tűzre. Úgy vélem, maradt még némi mozgásterünk. Az idei költségvetési terv még formálódik, de vélhetőleg össze tudunk gereblyézni annyi pénzt, amennyiből a kormány által meglehetősen kurtán-furcsán bedobott „egy forinthoz egy forintot”-elvárást teljesíteni tudjuk. Ezzel a város működését távlatilag kockára tesszük. Nem tudni még pontosan, milyen mértékben sínylik meg az intézmények ezt a megszorítást, de bizonyos, hogy mindez nyomot hagy az utakon, a parkokon, a színházakon, az iskolákon. Ráadásul ezek között a források között olyanok is vannak, amelyek egyszeriek. Így például a leállított fejlesztésekből megmaradó önrészek összege. Ha a főváros nem kap új bevételi lehetőségeket a kormánytól, akkor az idei év még finanszírozható lesz, de a 2013-as már nem.

 

- A következő közgyűlés tárgyalja a költségvetési tervet? S ha igen, mennyiben tér ez el az Atkári-féle koncepciótól?

- Napirenden lesz. A BKV romló pénzügyi helyzete miatt számos ponton változtatnunk kell a koncepción. A költségvetés teljesen kifeszíti a várost. A Fideszben sokan még mindig azt hiszik, hogy a fővárosnak jelentős tartalékai vannak. Ez talán az előző Orbán-kormány idejéből származó emlékképekből táplálkozik, de ki kell ábrándítanunk mindenkit. Azok a tartalékok, például a 4-es metró önrésze, 2006-ra elfogytak. Az elmúlt napokban néhány rosszízű megjegyzés is elhangzott, miszerint Budapest csak tartja a markát. Remélem, nem rám gondolt Lázár János, mert akkor nem az 53. helyen lennék a városháza fizetési listáján. De a fővárosra se igaz ez az állítás. A Lázár János irányította Hódmezővásárhely, illetve a Rogán Antal vezette V. kerület például jobban eladósodott az elmúlt években, mint Budapest, holott mindkettőt ugyanaz az ember vezeti most, mint előtte. Budapesten nem így van. Ráadásul a vidéki városok arányaiban sokkal többet kapnak vissza az ott befizetett személyi jövedelemadóból, mint Budapest. Most akkor ki tartja a markát?

 

- Lázár János frakcióvezető és Rogán Antal belvárosi polgármester egymást váltogatva üzenget önnek. Mire véli ezt a koncentrált támadást?

- Meglepő kirohanásoknak tartom, és nem gondolom, hogy ezek csak rám vagy a fővárosra szorítkoznának. De nem szeretnék ebben állást foglalni. Nem érdekem, és nem is fogok a saját kormányom ellen beszélni. Az viszont kétségtelenül furcsa, hogy Rogán Antal az elmúlt hetekben úgy tűnik fel a színen, mint egy kívülálló idegen, holott fővárosi képviselőként és a gazdasági bizottság elnökeként minden korábbi BKV-t, illetve a Budapesti Közlekedési Központot érintő előterjesztést ellenvélemény nélkül támogatott. Miért nem sorolta eddig a kifogásait? De ha forrásokat lát, és a beruházásokon takarékoskodni kíván, akkor örömmel fogadom a felajánlásait. Kezdhetné mindjárt azzal, hogy befagyasztja a Ferenciek terének kerületi szintű 4,5 milliárdos beruházását.

 

- Nem tartja furcsának, hogy Rogán Antal azután gyűjtött bátorságot magának, miután az Orbán Viktor miniszterelnök jobbkezének számító Habony Árpáddal közösen ruccant ki Abu-Dzabiba? Sokak szerint a BKV csupán ürügy az ön elleni támadásra.

- Rogán Antal bátorsággyűjtésének körülményeiről a sajtó többet tud, mint én. A BKV ürügyként való felhasználását nem zárom ki, de meglehetősen értelmetlen politikai húzásnak tartom. Sok személyi konfliktusról hallani mostanában a kormánypárt felől, amelyben az én nevem nem fordul elő. Például Egerben a frakcióülésen is. Engem a párt csak jelölt a főpolgármesteri posztra, de a nép választott meg. Nem egy magas rangú hivatalnokról van szó, aki bármelyik nap leváltható. A BKV ráadásul egy kicsit drága ürügy lenne. Az állam és a város egyaránt százmilliókat veszíthet rajta. Ha engem valaki ilyen áron akar kellemetlen helyzetbe hozni, akkor súlyos kérdések merülnek fel az illető politikai alkalmasságáról. A BKV adósságállományát ugyanis senki sem varrhatja a jelenlegi városvezetés nyakába. Különösen ha a BKV mellé teszem a Malév és a MÁV ügyét, ezek együtteséből elég nehéz egy kizárólag Budapestet felelőssé tévő képletet kihozni. Egy ilyen játszma választási szempontból is meglehetősen kétes értékű, bár a politikában semmi sem zárható ki. De Budapest akkor sem maradhat közösségi közlekedés nélkül.

 

- Mennyiben változott a miniszterelnökhöz fűződő kapcsolata a választások óta?

- Nem keverném bele Orbán Viktort ebbe az ügybe. Nem tudom ugyanis, hogy a miniszterelnök urat mennyire széleskörűen és pontosan tájékoztatták a BKV helyzetéről. Így azt sem tudom, hogy a jelenlegi hozzáállása személyes meggyőződésén alapul, vagy csupán beleszorult ebbe a helyzetbe. Ettől függetlenül a BKV összeomlásának Budapest mellett az ország és a kormány is kárvallottja lenne. De abban azért nem vagyok biztos, hogy akik most nyakra-főre nyilatkoznak, veszítenének rajta.

 

Az interjút teljes terjedelmében a nol.hu-n olvashatje el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
1    +    7    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.