Úton az elnöki rendszer felé?
Amennyiben a Fidesz-KDNP közvetlenné teszi az államfőválasztást, azzal lényegében már félelnöki, vagy akár teljesen prezidenciális rendszer vezethető be Magyarországon - állítja Fleck Zoltán. A kormányfő tusnádfürdői beszéde után felmerült, az ott bejelentett, "új hatalmi berendezkedés" már egy prezidenciális szisztéma lesz, amelybe Orbán átmentené hatalmát.
Úton az elnöki rendszer felé?

Amennyiben a Fidesz-KDNP közvetlenné teszi az államfőválasztást, azzal lényegében már félelnöki, vagy akár teljesen prezidenciális rendszer vezethető be Magyarországon - állítja Fleck Zoltán. A kormányfő tusnádfürdői beszéde után felmerült, az ott bejelentett, "új hatalmi berendezkedés" már egy prezidenciális szisztéma lesz, amelybe Orbán átmentené hatalmát. Mindehhez csak apróbb alkotmány- és törvénymódosításokra van szükség.

 

Csak minimálisan kell változtatni ahhoz az alaptörvényen, hogy Magyarországon félprezidenciális, vagy prezidenciális rendszert vezethessenek be - reagált Fleck Zoltán jogszociológus lapunk azon kérdésre, milyen jogszabály-módosításokra van szükség ahhoz, hogy megerősödjön a köztársasági elnöki szerepkör.

 

Orbán Viktor hétvégi, tusnádfürdői beszédében ugyanis egy olyan rendszerről, olyan "új hatalmi berendezkedésről" festett képet, mely elemzők szerint egyértelműsítette: a kormányfő ebben a ciklusban tovább kívánja szélesíteni hatalmát. Márpedig, "ha a kormánypártok az új állam kiépítésekor újra akarják szabni az államirányítás hangsúlyait a jelenlegi közjogi rendszer szereplői között, az erős köztársasági elnöki jogkört (a jelenlegihez képest jogalkotási és némely személyi ügyekben vétóval megerősítve) jelent, amely funkciójánál fogva az orbáni értelmezésben jobban tud a nemzeti érdekekért harcolni" - fogalmazott a Policy Agenda. Elemzésük szerint ezt a félelnöki rendszert azzal lehet majd igazolni, hogy a szisztéma nem foglya a pártpolitikai vitáknak, a belső, kormányzati konfliktusoknak. A bálványosi beszéddel tehát Orbán megágyazott annak, hogy 2017-ben - Áder János államfői mandátuma lejárta után - egy megerősített jogkörű köztársasági elnöki szerepet osszon magának - írták.

 

Alapvetően minden olyan hatáskör, ami az elnök parlament-ellenőrző és -kontrolláló szerepkörét erősíti, párhuzamosan növeli az államfői pozíció súlyát is - reagált a felvetésre Fleck. Felidézte, nem először merül fel, elsősorban a jobboldali elméleti holdudvarban, hogy a félprezidenciális rendszer felé kellene ellépni. Általában a Franciaországban történt államfői hatáskörváltozásokat szokták példaként hozni, azt azonban rendre elfelejtik, hogy más nemzeti hagyományok, más köztársaság-kultúra jellemző a franciákra, mint a magyarokra. Ott ugyanis az egyszemélyi irányítású, és befolyású államszervezet nem okozta a köztársaság válságát, ellenben nálunk már ma is a független hatalmi ágak szétválasztásának krízisét éljük, a kormány és a parlament, illetve az igazságszolgáltatás nem képesek ugyanis kölcsönösen ellenőrizni egymást. Fleck szerint ebből következik, hogy az elnöki rendszer felé való elmozdulásnak a mai viszonyok ismeretében egyetlen célja lehet: Orbán Viktor karrierálmai, illetve személyes ambíciója, amely már saját pártja bukása utánra is szól.

 

A teljes cikket a népszava.hu-n olvashatják el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
4    *    1    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.