Újabb megszorítások elé nézünk
Megszavazta az Országgyűlés tegnap a második Varga-csomag megszorításait. Ennek eredményeként augusztustól drágább lesz a bankolás, a telefonálás és nőnek az üzemanyagárak. Szakértők úgy vélik: a befolyó összeget a kormány a választások előtti szavazatszedésre használja.
Újabb megszorítások elé nézünk

Ha igaz a kabinet állítása, miszerint a gazdaságunk az idén növekedésnek indul, akkor csak egyetlen válasz létezik arra, hogy az Orbán-kormánynak miért volt szüksége a második Varga-csomagból befolyó 150 milliárd forintra: a pénz feltehetőleg arra kell, hogy a választások előtt legyen miből osztogatni, legyen forrás a populista intézkedésekre, legyen állami pénz Fidesz-szavazatokra. Két súlyos probléma is van ezzel: egyrészt költségvetési pénzt jogállamban tilos pártpropagandára költeni, másrészt az ilyen típusú intézkedések általában jóval többe kerülnek, mint amennyi hasznot hoznak - jelentette ki lapunknak Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese annak kapcsán, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége csütörtökön elfogadta az újabb megszorító intézkedéseket.

 

Utalt arra, hogy a terveket Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június 17-én jelentette be, arra hivatkozva, hogy ezáltal tartósan 3 százalék alá lehet szorítani a GDP-arányos államháztartási hiányt, így az ország elkerülheti egy újabb uniós túlzottdeficit-eljárás megindítását. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint az Európai Unió kérte a megszorításokat - erről később bebizonyosodott, hogy nem igaz -, a kabinet állítása szerint azonban e nélkül is teljesült volna a hiánycél, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Ezzel beigazolódott az MSZP korábbi véleménye: a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez nem szükségeltettek további kiigazító intézkedések, a bejelentett megszorítások tehát feleslegesek és károsak - mutatott rá a szakpolitikus.



Ami a jóváhagyott csomag részleteit illeti: augusztustól drágul a bankolás, miután emelkedik a tranzakciós illeték. Az átutalásokra kivetett adó az eddigi 0,2 százalékról 0,3 százalékra nő, miközben megmarad a 6000 forintos plafon. A készpénztranzakcióknál viszont duplájára ugrik az adó, ugyanis a korábbi 0,3 százalék helyett augusztustól 0,6 százalékot kell fizetni. A várt tranzakciós illetékbevételek elmaradása miatt az összes pénzügyi szolgáltatóra hagyományosnak korántsem nevezhető pótadót vetnek ki: nekik az első negyedévben befizetett tranzakciós illeték 208 százalékát - azaz mintegy 75 milliárd forintot - kell szeptemberben a kincstárba befizetniük. A kormány eredetileg egyszeri 7 százalékos befizetésre akarta kötelezni a pénzintézeteket azon hitelek után, amelyeket az állam az önkormányzatoktól vállalt át; végül ezt "váltotta ki" az unortodox pótadó.



Emelkedik augusztustól a távközlési adó is: a magán előfizetők esetében megmarad a 2 forintos percenkénti és sms-enkénti adó, ám a céges, flottás előfizetők után percenként és sms-enkét három forintot kell fizetniük a távközlési szolgáltatóknak. A magánelőfizetőknél az adó felső határa havi 700 forint marad, a cégeknél viszont az eddigi 2,5 ezer forintról 5 ezerre emelkedik. Szintén augusztustól 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli a kamatjövedelmeket.

 

A teljes cikk a népszava.hu-n olvasható.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
1    *    2    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.