Schmitt már korábban közölte Orbánnal: maradni akar
Nem mond le posztjáról Schmitt Pál köztársasági elnök. Az államfő ezt szerdán közölte azután, hogy nyilvánosságra hozták a kisdoktorija ügyében született vizsgálati eredményt.

Nem azért választottak a köztársaság elnökének, hogy húsz évvel ezelőtt milyen kisdoktorit írtam, valószínűleg más egyéb kvalitások miatt. Én változatlanul az elnöki munkámat felelősséggel végzem, és ez a végkövetkeztetés számomra egyfajta elégtétel, hogy akkor is igazam volt, húsz évvel ezelőtt, mert az akkori körülményeknek és előírásoknak megfelelően írtam egy dolgozatot, a legjobb tudásom szerint” – nyilatkozta Schmitt Pál.

 

Az államfő közölte, hogy elfogadja a tényfeltáró bizottság végkövetkeztetését a kisdoktorijáról, amely „gyakorlatilag arról szól, hogy tartalmilag és formailag megfelelt az akkori követelményeknek”.

 

„A legjobb tudásom szerint írtam ezt a dolgozatot, és azt kívántam vele elősegíteni, hogy a magyar sporttársadalom is megismerje az olimpiai program alakulását, hogyan kerülhetnek fel a programra, hogyan kerülhetnek onnan le olimpiai sportágak” – mondta Schmitt Pál, hozzáfűzve, munkáját opponens és konzulens segítségével végezte, akiknek ma is hálás a sok segítségért. Megjegyezte: „egyetlen egy szakirodalmat nem mulasztottam el feltüntetni a dolgozatom végén, az úgynevezett bibliográfiában”, és ezt, akik fontosnak tartották a munkáját, nyilván számításba vették.

 

A vizsgálóbizottság munkájára és eredményére utalva a köztársasági elnök úgy fogalmazott: „örülök, hogy Magyarországon működik a demokrácia, örülök, hogy nincs kettős mérce, örülök, hogy az elnökre is ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, mint bármelyik más magyar állampolgárra”. Hozzátette: „nem zavar ez az ügy, kicsit hosszú volt, de örültem volna, hogyha rám is vonatkoznak azok a szabályok, ami úgy hangzik, hogy ártatlanság vélelme”. Schmitt Pál kijelentette: „most, hogy pontot teszünk a dolog végére, azt az egyet mondhatom, hogy munkámat változatlan alázattal és szorgalommal fogom végezni, betartva az alaptörvény rám vonatkozó előírásait”.

 

Az államfő azt mondta, hogy a számára most már ismert összetételű, de korábban ismeretlen tényfeltáró bizottság munkájához nincs mit hozzátennie, mert – mint fogalmazott –, „ha ők azt mondták, hogy tartalmilag és formailag a húsz évvel ezelőtt, hangsúlyozom, kisdoktori dolgozatom megfelelt, akkor én ezt így elvállalom, fölvállalom, és többé ezzel nem nagyon kívánok foglalkozni”.

 

„Schmitt Pál valójában nem is akart lemondani a plágiumügy miatt, és ezt már korábban egyértelművé tette a miniszterelnök számára is” – mondta tegnap lapunknak több fideszes forrás is. Az államfő arra sem volt nyitott, hogy esetleg ciklusa félidejében távozzon a Sándor-palotából (amikor már teljes összegű végkielégítés-juttatás jár neki egy a közjogi méltóságokról szóló törvénymódosítás nyomán.) Ezen túlmenően fideszes politikusok megerősítették lapunk azon korábbi értesülését is, miszerint Orbán Viktor bizalmi kérdésnek tekintette a Schmitt-ügyet, és neheztelt azokra, akik „nem úgy viszonyultak hozzá, ahogyan azt elvárta, akár Fidesz-politikusról, akár kormánytagról legyen is szó”.

 

A köztársasági elnök március 8-án egy interjúban úgy interpretálta a plágiumügyet: mindez azért történt, mert a kormány munkáját segítette. Ezzel azt üzente, hogy a „támadás” valójában nem is a személyének, sokkal inkább a kormány iránti lojalitásának szól. És noha Orbán Viktor kedvezőtlennek ítélte a plágiumbotrányt, kiállt Schmitt Pál mellett a sajátjaival szemben is. Ez lehetett a „deal” – valószínűsítette az egyik kormánypárti politikus.

 

A miniszterelnök és az államfő viszonyának a plágiumügy miatt lehettek rosszabb periódusai is, erre utal, hogy egy a Bruxinfónak adott interjúban Schmitt Pál „felülbírálta” Orbán Viktort, amikor úgy nyilatkozott: „Ők nagyon rossz néven vettek egy nyilatkozatot azzal kapcsolatban, hogy mennyire legitim az Európai Bizottság. (Orbán Viktor miniszterelnök korábban egy német lapnak azt mondta: „Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja?” – A szerk.) Én garantáltam nekik, hogy Magyarország a bizottságra, a parlamentre és a tanácsra is nagyon is legitim és fontos döntéshozó szervként tekint, már csak a szerződéses kötelezettségei alapján is. Én is hat évig dolgoztam és éltem itt, tudom pontosan, hogy kinek, milyen feladata van, és milyen felelősséget visel”.

 

A teljes cikket a Népszabadság Online-on olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
9    +    8    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.