Minden ötödik magyar szegény
1990 óta nem éltek ilyen sokan a szegénységi küszöb alatt, mint tavaly. A jövedelmi egyenlőtlenségek jelentősen nőttek 2009 óta. Jelentős mértékben nőtt 2009 és 2012 között a magyar népesség körében a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya: a 2012-es szegénységi ráta értéke meghaladta a kilencvenes évek óta mért eddigi legmagasabb, 1996-ban rögzített értéket is.
Minden ötödik magyar szegény

Tavaly a szegénységi küszöb értékét Magyarországon havi 66 ezer forintban határozták meg: 2012-ben a teljes népesség 17 százaléka élt ennél kevesebb jövedelemből. 

 

Összehasonlításul: 2007-ben még 12,6 százalék volt az arány, amely azután a következő két évben több mint 1 százalékponttal, az azt követő hároméves periódusban pedig további 3 százalékponttal növekedett.

 

Így, míg korábban Magyarország az alacsony (relatív) szegénységű országok közé tartozott az Európai Unión belül, tavaly már az EU-átlaggal megegyező volt a hazai szegénység előfordulása. Többek között erre a súlyos jelenségre mutat rá a Tárki Háztartás Monitor 2012 vizsgálat eredményeinek nemrégiben „Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban” címmel megjelent összefoglaló tanulmánya.

 

Az adatok alapján nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is növekedett az elmúlt három évben. A szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett értéke 22 százalékról 26 százalékra emelkedett – azaz a szegények jövedelmi elmaradása növekedett. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma családból származók körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

 

Tavaly a szegények fele legfeljebb alapfokú végzettségű, két ötöde pedig szakmunkásképzőt végzett háztartásfővel élők közül került ki. Ugyancsak a szegények felét alkották az alacsony munkaintenzitású – azaz a háztartásban élő aktív korúak összes munkaidejét legfeljebb csak ötödrészben kihasználni képes – háztartásban élők. A szegények egyharmada roma családból származott.

 

Az összegzés rámutat arra is, hogy a gazdasági és pénzügyi válság időszakában tovább erősödtek Magyarországon azok a tendenciák, amelyek a társadalom szegmentálódására, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztettség generációk közötti újratermelődésének felerősödésére utalnak. A jóléti ellátásokban 2009 óta bekövetkezett változások erősítették ezeket a folyamatokat, hiszen az amúgy is sérülékeny társadalmi csoportokat érintették negatívan.

 

A cikk folytatását a nol.hu-n érhetik el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
4    *    6    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.