Magyarország erősödik: hazugságban
Törékeny kapcsolat fűzi a kormány „Magyarország erősödik” kampányát a valósághoz. A Népszava tételesen megvizsgálta a kabinet plakátokon, televíziós-, rádiós spotokban, tájékoztató füzetekben propagált állításait, s kiderült: hemzsegnek a ferdítések, elhallgatások, „tévedések” a közpénzből fizetett kampányban.
Magyarország erősödik: hazugságban

A tájékoztatás hitelességéről már az is sokat elárul, hogy annak költségeit a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyelőre nem árulja el. A mostanihoz hasonló, 2013-as „Magyarország jobban teljesít” kampány az adófizetőknek csaknem 800 millió forintba került.

 

A magyar gazdaság több szegmensében munkaerőhiány alakult ki, elsősorban azért, mert a magasabb nyugati fizetések és a kilátástalan hazai viszonyok miatt rengeteg tapasztalt, képzett munkavállaló hagyta el az országot. A képzett dolgozók iránt így kialakult növekvő kereslet nyomán a cégeknek – versenyképességüket is rontva – bért kellett emelniük, volt, ahol 10-12 százalékkal nőttek a fizetések. E folyamatra repült rá a kormány, és tette papíron kötelezővé, amit a piac már meglépett. A „garantált bérminimumot” átkeresztelték a némileg megtévesztő „szakmunkás minimálbérré”. A garantált bérminimumot nemcsak szakmunkások kapják, minden középfokú végzettséghez kötött munkakörben ki kell fizetni. Az, hogy a kormány papíron bruttó 129 ezerről 161 ezerre emeli a juttatást, nem sok kötelező erővel bír a munkaadók számára. Forrásaink szerint azokon a területeken vagy országrészekben ahol nagy a munkaerőhiány, a cégek ma már a nyolc általános végzettségű dolgozóknak is megadják a garantált bérminimumnak megfelelő fizetést. Az olyan ágazatokban vagy területeken pedig, ahol van elég dolgozó, a munkáltatók könnyen kikerülhetik az emelést: visszaminősítik például árufeltöltővé a pénztárost, bolti eladót vagy papíron csökkentik a munkaidőt.

„Nő az orvosok, ápolók és tanárok bére”

A minimálbér-emelés újra felülírta a szakápolók béréről szóló megállapodás eredményeit, és a kétlépcsős, összesen bruttó 207 ezer forintos szakorvosi többletpénz is kevés ahhoz, hogy ne a magyar szakemberek legyenek a visegrádi országok legrosszabbul fizetett egészségügyi dolgozói. A kormány tavaly nyáron állapodott meg az illetékes szakszervezetekkel, kamarákkal, hogy a szakdolgozók bére szeptembertől átlagosan 26,5 százalékkal nő, az idén novembertől 12 százalék, jövőre és azután pedig 8-8 százalék lesz az emelés mértéke. Senki nem számolt azonban azzal, hogy az év végi bértárgyalásokon a nemzetgazdasági tárca „bemond” egy minden szakszervezeti kérést felülmúló emelési ajánlatot a versenyszféra munkavállalóinak, ami törvényszerűen gyűrűzik tovább a közszférára is. A minimálbér és a garantált bérminimum januári emelése miatt a szakdolgozói bértábla ismét összecsúszott, holott a bérmegállapodás egyik alapja épp a magasan képzett és régóta dolgozó szakemberek nagyobb megbecsülése volt. Ráadásul egyre gyakrabban hangzik el, hogy több feladatot kellene bízni a magasan képzett ápolókra, ezzel kiváltva az ellátás egyes területein az orvosi munkát. Az egészségügyi intézmények műszaki és gazdasági dolgozói, csakúgy, mint 9 éve mindig, tavaly is kimaradtak a megállapodásból.

Az összeállítás a népszava.hu-n folytatódik.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
7    *    4    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.