Csak blöff a pénzügyi rezsicsökkentés
A kormánypárt cinizmusának csúcsa, hogy ezentúl a bankoknak fel kell tüntetniük az értesítőkön, mennyit spórolt az adós az árfolyamgáttal: ez az összeg ugyanis az ügyfélnek arra a gyűjtőszámlájára kerül, amelyet 2017-ben kell elkezdenie törleszteni. Ennek tulajdonképpen csak a kamatait spórolja meg - ezt az állam és a bankok közösen állják.
Csak blöff a pénzügyi rezsicsökkentés

Újabb adminisztrációs terhet róna a bankokra Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésére felelős bizottságának vezetője: januártól negyedévente kellene informálniuk ügyfeleiket, mennyivel csökkentek a törlesztőrészleteik.

 

A fideszes politikus szerint a lépés a "pénzügyi rezsicsökkentés" része. Németh Szilárd azt is előírná, hogy a bankoknak évente legalább egyszer tájékoztatniuk kellene ügyfeleiket az árfolyamgát előnyeiről. A részletszabályozást várhatóan a nemzetgazdasági minisztérium dolgozza ki, egyeztetve a bankokkal - tette hozzá a Fidesz rezsiügyi szakértője.

 

Az árfolyamgát megközelítőleg 20-25 százalékkal csökkenti a devizahitelesek havi törlesztőrészleteit: ám a rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbséget az adós nem spórolja meg. Az összeg egy gyűjtőszámla-hitel formájában halmozódik, és a rögzített időszak végén - 2017 nyarán - egyszerre kell elkezdeni törleszteni a devizahitelt az akkor aktuális árfolyamon és a gyűjtőszámlán felhalmozódott tartozást is.

 

November elején a parlament döntött arról, hogy a 90 és 180 nap közötti késedelemben lévők és a 20 millió forint feletti hitelösszeggel rendelkezők is beléphetnek az árfolyamgátba. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány várakozásai ellenére az árfolyamgát nem túl vonzó lehetőség, feltehetően az adósok is pontosan látják, hogy ez csak elodázza a problémát.

 

Szeptember végéig az arra jogosult adósoknak mintegy 40 százaléka lépett be az árfolyamgátba. Az áttörés a jogosultak körének kiszélesítése után is elmaradt, novemberben mintegy ezer új adós csatlakozott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint a kívül maradó hitelesek negyede jobb kormányzati intézkedésben reménykedik, 30 százalékuk tart a lejárat utáni megnövekedett törlesztőrészlettől, 20 százalékuk pedig a bankok miatti bizalmatlanság miatt nem lépett be.

 

Ráadásul az árfolyamemelkedés oroszlánrésze a kormányváltás óta történt: 2010 tavaszán az euró árfolyama 265 forint volt, míg a svájci franké 185 forint. Egészen közel az árfolyamgát által rögzített szintekhez. Ennyibe került a második Orbán-kormány szabadságharca a devizahitelesekre.

 

A teljes cikk a népszava.hu-n olvasható.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
0    +    4    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.