Baltával mentek műteni – Mérlegen a kormány 3.
Talpra állítják a magyar gazdaságot – ígérte a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülésekor. És kétségtelen, egyes területeket fenekestül fel is forgattak. Sok esetben azonban mindez igencsak vitatott eredménnyel járt. Ráadásul megannyi olyan intézkedés is történt, amiről szó sem volt a kormányprogramban, a 7 százalékos növekedési álomból pedig 2 százalék körüli GDP-bővülés lett – négy év alatt.
Baltával mentek műteni – Mérlegen a kormány 3.

"Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai" – írták a 2010-es kormányprogramban az újonnan hatalomra került pártok. A renddel már sorozatunk előző részében foglalkoztunk, a demokratikus elvek és jogállamiság adta normákkal kapcsolatos kérdésekre pedig a másodikban tértünk ki.

 

A gazdaság volt ugyanakkor az a terület, ahol a legtöbb célkitűzést fogalmazta meg négy éve a kormány. A Nemzeti Együttműködés Programja rendkívül szerteágazó kérdésekkel foglalkozott (a kormány új gazdasági rendszere pedig 29 pontra épült), az építőipartól kezdve az adórendszeren át, egészen az egymillió új munkahelyig szerepeltek változtatási tervek. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mi teljesült a főbb ígéretekből, illetve melyek azok az elemek, amelyekről még szó sem volt a kormányprogramban, ám a kabinet gazdaságpolitikájának gerincét adták, adják. Az intézkedések jelentős része igencsak vitatott, s nemcsak ellenzéki, hanem szakmai oldalról is. Azt viszont szinte alig vitatta valaki, hogy átalakításokra, reformokra szükség van.

 

1. Egymillió új, adózó munkahely

 

Mivel ezt a kormány tízéves időhorizonton tervezi elérni, végső konklúzió még nem vonható. Az ugyanakkor látszik, hogy papíron pozitív az elmozdulás az egymillió új munkahely irányába: a tavalyi negyedik negyedévben 4 millió 15 ezer volt a foglalkoztatottak száma, ez 107 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt, és körülbelül 230 ezerrel több, mint a 2010-es kormányváltáskor. A munkanélküliség pedig 9,1 százalékra csökkent 2013 ugyanezen időszakára. A bökkenő ezzel az adattal ugyanakkor az, hogy a közmunka és a külföldön munkát vállaló magyarok nélkül inkább stagnálás – kisebb mértékű csökkenés – tapasztalható, vagyis a privát szférában nincs áttörés az új munkahelyek számát tekintve. A tízéves időtávból négy már letelt, így időarányosan is elmaradás van. Akkor is, ha csak a hivatalos adatokat nézzük, ám ha a közmunkát és a kivándorlókat is kivesszük, akkor még durvább a távolódás a kormányzati céltól.

 

A rugalmas munkaerőpiac megvalósítását is kiemelt célnak tartotta a kormány. Ki kell alakítani a "rugalmas foglalkoztatás szabályait, hiszen az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a részmunkaidő, a távmunka, az önfoglalkoztatás elterjedésével komoly foglalkoztatási többletet lehet elérni" – áll a kormányprogramban. A komoly többlet egyelőre nem látszik, a rugalmas munkaerő-piaci struktúrából leginkább a munkanélküliségi segély (mai nevén álláskeresési járadék) időbeli – 9-ről 3 hónapra – és pénzbeli megrövidítése látszik, amivel kínálati oldalról igyekeztek a munkaerőpiacra beavatkozni. Ez hatásos is lehetett volna, ha tömegével jelentek meg volna új munkahelyek a privát szférában, ám ez nem így lett.

 

2. Az adók számának csökkentése

 

A kormányprogram az adók ügyében meglepően kevés konkrétumot tartalmazott. Csak a vállalkozások és munkavállalók adóterheinek mérsékléséről esett szó, csökkenteni akarták az adók számát és egyszerűsíteni az adórendszert. A kormány a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével olyan megállapodást is kötött ekkor, amely azt ígérte, hogy a vállalkozások adóterhelését négy, a lakosságét hat év alatt a régiós versenytársaink átlaga alá kell csökkenteni.

 

2010 májusában 58 adónem volt Magyarországon (ez az adat a második Orbán-kormány első három évét értékelő Nézőpont Intézet-tanulmányból származik). Matolcsy György négy évvel ezelőtt májusban azt mondta, hogy ezt egyharmaddal szeretnék megvágni. Vagyis legalább 17-19 adónemmel kevesebbnek kellene ma lennie Magyarországon. Ehhez képest minimális elmozdulás tapasztalható, a Világbank tavaly decemberben azt közölte, hogy hazánkban 55 különféle adót és adó jellegű elvonást ismer az adó- és könyvelői szakma.

 

Munkavállalói oldalon 2011 elején bevezették az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót – ezt Orbán már 2010 júniusában bejelentette. Az adó bevezetését komoly viták kísérték, ráadásul a rendszer teljes egészében csak 2013-ra teljesedett ki, amikor is kivezették a szuperbruttósítást. Az egykulcsos szja bevezetésével, illetve a 2010 óta végigvitt többi adóváltoztatással, például a családi adókedvezménnyel eddig jellemzően a felsőbb jövedelmi tizedbe tartozók jártak jól (a kisebb jövedelműek például kevesebb kedvezményt tudtak igénybe venni), erre mutat rá egy nagy vihart kavart tanulmány is. Az adóreform 444 milliárdot forinttal csökkentette a lakosság jövedelemadóját. Az adóreform értékeléséről – ha egyáltalán lehet ilyet tenni egy olyan környezetben, ahol hatástanulmányok alig készülnek – hosszabban itt lehet olvasni.

 

3. Különadók

 

Amit viszont az egyik zsebünkbe adhatott, azt a másikból kivetette a kormány. Ez különösen a cégek esetében (különböző szektorokban) igaz. (Bár volt pozitív döntés is, mint például a társasági adó 19-ről 10 százalékra mérséklése az éves 500 milliós nyereség alatt, vagy a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül  tíz kisebb eltörlése.)

 

Miután 2010 nyarán Orbán Viktornak az Európai Bizottság (EB) elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott találkozóján kiderült, hogy a költségvetés hiányát nem lehet hagyni elszaladni – a kormánynak egyfelől bevételnövelő (adók), másfelől kiadáscsökkentő intézkedésekhez (megszorítások) kellett nyúlnia. Így Orbán Viktor kormánya 2012-ben egyes vélekedések szerint a 90-es évek, illetve Bokros Lajos ideje óta nem látott megszorítást hajtott végre azért, hogy a hiányt 3 százalék alatt tartsa, és ezzel az ország kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. A megszorítások ráadásul Matolcsy György 2010-es – illetve 2011-es – etapjait követték, s Varga Mihály 2013 nyári csomagja is hasonló tematikát követett. A kormány mindezen intézkedésekkel elérte, hogy a hiány 2012-ben bőven a 3 százalék alá csússzon be, ám mindennek növekedési ára volt – akkor 1,7 százalékos volt a recesszió.

 

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatják el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
6    -    2    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.