A minimálbérek szintjére volt a legnagyobb hatással az egykulcsos adórendszer bevezetése, illetve az alacsony keresetűeket megillető adókedvezmény eltörlése. Mindezek következtében jelentősen megnőtt a legkisebb bér adóterhelése, miközben annak nettó összege alig változott. Így 2014-ben a minimálbér nettó összege várhatóan 66.482 forint lesz, míg 2010-ben 60.236 forint volt. Azaz bruttó szinten 38 százalékkal emelkedett a minimálbér, de ez ténylegesen csak 10 százalékot jelent a dolgozóknak – írja a Policy Agenda szerdán kiadott elemzése. (Ez az elmúlt évek inflációját figyelembe véve reálbércsökkenést jelent, tekintve, hogy csak 2010 és 2012 között 15 százalékos volt a kumulált infláció.)  

A legnagyobb haszonélvezője a minimálbér adóterhelésének a költségvetés: ha 150 ezer minimálbért keresővel számolunk, akkor - a családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül - 2010-hez képest jövőre 33 milliárd forinttal nő a költségvetés adóbevétele. A nettó bérekkel számolva pedig csak 11 milliárd forinttal marad több a legkisebb keresetűek zsebében.

Nem volt jelentős emelés

A Policy Agenda megvizsgálta, hogy az Európai Unión belül hogy állunk a minimálbér változásával. Az állam által meghatározott minimálbér a 28 tagállam közül 21-ben van. Ezek közül nem mindegyik országban határozták meg a 2014-es mértéket.  Egyes országban nem év elejétől változtatnak (pl. Egyesült Királyság), vagy még folynak a tárgyalások. Ezért az összehasonlításban az eddig ismert adatokat vettük alapul.

Önmagában a bruttó bér 38 százalékos emelkedése a növekedési ranglista harmadik helyére teszi Magyarországot.  A 2014-es adatokat is nézve nálunk már csak Romániában és Bulgáriában emelkedett jobban a legkisebb keresetűek jövedelme 2010 és 2014 között. Ezen a sorrenden várhatóan akkor sem lesz változás, ha az összes tagállam adatai ismertek lesznek.

A teljes cikk a hvg.hu-n olvasható.